Eddig csak az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségről beszéltünk, mivel a legnagyobb számban ezek érintenek minket, ám igazság szerint még számos más altípusa is létezik a diabetes mellitusnak. Ezek egyike a terhességi dibétesz, amelyet GDM-nek is rövidítenek (az angol-latin elnevezése alapján). A sok tekintetben a 2-es típusú betegséghez hasonlító terhességi diabétesz a várandós anyák kb. 2‒10%-ánál alakul ki (a világ különböző részein legalábbis ilyen statisztikákat találunk).
Alapvetően csökkent inzulintermelés és a sejtek inzulinnal szembeni ellenállása jellemzi a betegséget. Az esetek többségében a terhességi diabétesz jól kezelhető már étrendi változtatásokkal is, ám néha szükség van inzulin adására is.
Ha azonban nem vagy rosszul kezelik a betegséget, komoly szövődmények alakulhatnak ki, amelyek főként a magzatra veszélyesek. A kezeletlen terhességi a magzat túlsúlyához, veleszületett érrendszeri, illetve idegrendszeri problémákhoz, valamint a csontok és izmok degeneratív fejlődéséhez vezethet. Amennyiben a magzat szervezetében tartósan túl magas az inzulin szintje, az a légzőrendszer maradandó károsodását okozhatja. Ezeken kívül is további súlyos problémákat okozhat az anya cukorbetegsége, beleértve ebbe akár a magzat halálát is.
A mai napig nem tudjuk, pontosan mi is okozza a terhességi diabéteszt. Úgy tűnik, hogy bizonyos terhességi hormonok és más anyagok (pl. a szervezetben halmozódó zsír) a sejtek inzulinreceptoraihoz kötődve gátolják az inzulin felszívódását. A terhesség második harmadában (4‒6. hónap) ez az inzulinrezisztencia bizonyos mértékig mindenképpen be szokott következni, ám csak bizonyos esetekben súlyosbodik annyira, hogy cukorbetegségről beszélhessünk.
Bizonyos tényezők kifejezetten valószínűvé tehetik, hogy a várandós nőnek lesz-e terhességi diabétesze. A 2-es típusú diabétesz előfordulása a legközelebbi hozzátartozók közül, a túlsúly, a 35 év feletti életkor és a dohányzás mind ilyen rizikófaktorok, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a betegséggel diagnosztizált nők felénél nem lehet ilyen okokra rámutatni.
Szerencsére az esetek túlnyomó többségében szülés után sokat szokott javulni a helyzet, sőt a betegség gyakran teljesen elmúlik. A betegek 5‒10%-ánál azonban meg szokott maradni a betegség, ők már minden bizonnyal cukorbetegek maradnak életül végéig…
