Egészség. Trend?

Az Alzheimer-kór hátterében álló pozitív visszacsatolási folyamatot azonosított egy londoni kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk egy olyan fehérjét is (Dkk1), mely fontos szerepet játszik a neurodegeneratív hatású mechanizmusban, így a jövőben kezelések célmolekulájaként szolgálhat.

A legfrissebb alapkutatási eredményeken alapuló diagnosztikai rendszer lézeres mikroszkópiával, új antitestjelöléses szövetfestési eljárással és mesterséges intelligenciával segíti majd a sebészek munkáját.

Egy elemzés szerint az opioid szerek változatlanul a leghatékonyabb fájdalomcsillapítók, továbbra sem sikerült megoldást találni a potenciális visszaélések megelőzésére, ami korlátozza ezeknek a gyógyszereknek a hatékonyságát és az alkalmazásuk időtartamát.

Eddig ismeretlen csatornarendszert fedeztek fel a koponyában, melyen az immunsejtek közlekednek, hogy meggátolják az agyszövetek károsodását.

Szegeden, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Nukleáris Medicina Intézetében is elérhető az a vizsgálat, amely a korábbiaknál jóval nagyobb biztonsággal mutatja ki az Alzheimer-kórt – már a betegség korai fázisában. Az elbutulással és leépüléssel járó betegség nem gyógyítható, de a folyamat – ha időben diagnosztizálják – lassítható.  

Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodása súlyosságának megállapításához használható, új - biomarkerek vizsgálatán alapuló - diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek.

A tumorok, a szív-érrendszeri betegségek és a fertőzések kimutatására is alkalmas az a módszer, melyet az anyai vérből történő magzati DNS-vizsgálatnál is használnak. A legújabb kutatási eredményekről a Debreceni Egyetemen tartottak nemzetközi konferenciát.

A vérvételek során a legtöbb esetben a fehérvérsejtszámot is ellenőrzik. A kapott érték ugyanis sok mindent elárulhat, az alacsony és a magas eredmény is árulkodó lehet.

A csúcskategóriás idegsebészeti robot, ROSA segítségével esett át agyműtéten egy páciens az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI). Korábban Magyarországon, de az egész Kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra.

Az arcunk nem hazudik, minden rá van írva, és beszédes testrészünk szakértői olvasni tudják üzeneteit. Az arcdiagnosztika-fiziognómia – ősrégi tudomány. A klasszikus arcdiagnosztika tudorai az arcot három részre osztják, és a száj, az orr, a homlok formájából, állásából, az arcbőr elváltozásiból az egyén különféle jellemvonásait képesek megrajzolni.