A szmogos, szennyezettebb területeken futók lenullázhatják a rendszeres edzés pozitív kognitív hatásait, ezért érdemes megválogatni, hol és mikor gyűri maga alá a kilométereket.
Régóta tudjuk, hogy a rendszeres mozgás jó hatással van agyunk egészségére, aminek egy agyi eredetű neurotróf faktor (BDNF) a felelőse – ez egy olyan vegyület, amelynek fő feladata az idegsejtek fejlődésének és túlélésének támogatása. Kutatások bizonyították, hogy a mozgás hatására e fehérje a mennyisége megtöbbszöröződik a szervezetben – nem is kérdés tehát, hogy a rendszeres edzés jó dolog.
Igen ám, de a szennyezett, szmogos levegőről ugyanilyen régóta tudjuk, hogy többek között agykárosító hatásai is vannak, valamint roncsolja a légzőszerveinket.
ha túl gyakran tesszük ki magunknak a kipufogóktól füstös városi környezetnek. Jogos a kérdés, hogy mi van azokkal a futókkal, akik városi környezetben gyűrik a kilométereket – még mindig jót tesznek-e a testüknek, vagy már inkább károsítják a szerveiket?
Két napnyi szennyeződés három óra alatt
A Sports Medicine folyóirat 2009 és 2013 között olyan tudományos tanulmányokat elemzett, amelyek erről a két témáról szólnak – az egyik ilyen dolgozat szerint egy sportoló, aki három órán keresztül úgy fut, hogy a VO2max (a test által maximálisan felvehető oxigén) mennyiségének hetven százalékát használja, annyi szennyeződést vesz magához, amennyit egy átlagember két nap alatt.
A kutatócsoport két különböző kísérletet is elvégzett. Az elsőben egy csoportnak kerékpároznia kellett, egyszer egy úton, normál forgalom mellett, másik alkalommal pedig laboratóriumi körülmények között, szennyeződésmentes levegőben.
A szabadban végzett teszten a résztvevők BDNF-szintje nem emelkedett, a laboratóriumi teszt során viszont igen.
A második kísérlet során a résztvevők 12 hetes edzésprogramot végeztek – egyik részük vidéken, jó levegőn, a másik csoport pedig városi környezetben. Az első csapat jobban teljesített a végrehajtó funkciókat tesztelő feladatokon (például memóriateszteken és problémamegoldó feladatoknál), míg a városi csapat kevésbé remekelt.
Nem ellenzik a városi futást
Annak ellenére, hogy a kutatások eredményei aggodalomra adhatnak okot, a tudósok nem ellenzik egyértelműen a városi sportot. Az a nem mindegy, hogy mikor és hol végezzük a testmozgást – futásnál például erősen ajánlott az alábbi tanácsokat megfogadni:
- Soha ne fusson csúcsidőben! A kora reggeli és a késő esti órák a legjobbak.
- Keressen zöld övezetet! Már egy aprócska park is kevésbé szennyezett, mint az út menti járda.
- Figyeljen a szennyezettségi előrejelzésekre! Ellenőrizze le, hogy mely utak a kevésbé szennyezettek, mielőtt futni indul, így elkerülheti a "durvább" területeket.
- A nagyon magas szennyezettségű napokon fusson inkább edzőteremben, vagy végezzen kiegészítő edzéseket! A futás és a jóga például nagyon jól passzol egymáshoz, de a súlyzós edzésekkel is növelheti teljesítményét.
- Ha légzési betegségei vannak, nagyon figyeljen oda – próbáljon meg olyan nagyobb zöldövezetben futni, mint mondjuk a Margitsziget vagy a Városliget, ahová kevésbé engednek be autókat.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy rengeteg egészségügyi probléma (mint a szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek, asztma, allergia) részben a városi szennyeződések számlájára írhatók – viszont a rendszeres mozgás pontosan e betegségek megelőzésében és visszaszorításában segít.
Így akkor, ha már alapvetően városi, szennyezett környezetben élünk, csak javíthatunk a helyzeten – a mozgás ugyanis ellensúlyozza a szmog káros hatásait.
Forrás: http://www.origo.hu/egeszseg/20160411-futas-varosi-futas-szmog-szennyezodes-tippek-egeszseg.html
