Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű diéta, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket. A másik forrás a különböző vitaminkészítmények, amelyek egy-egy vitamint, vagy vitaminkombinációkat tartalmaznak. A legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amik közül az egyik vezető tünet a szájszárazság.
Alapvetően kétféle vitamincsoportot különböztethetünk meg, vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az előbbi csoportba tartozik a C- és B-vitamin, míg a második csoportba az A-, D- E- és K-vitamin. A vízben oldódó vitaminokra jellemző, hogy a szervezetünk nem tárolja őket, ezért folyamatosan kell fogyasztanunk ezeket a vitaminokat, ill. ilyen vitaminban gazdag táplálékot. Ezzel szemben a zsírban oldódó vitaminok a szervezetben tárolódnak, így esetükben jobban oda kell figyelni a bevitt mennyiségre.
Vitaminok és hiányuk
A szájüreg szövetei igen aktív anyagcserét folytatnak, és gyorsan is újulnak meg, ehhez nagy szükségük van vitaminokra. Az A-vitamin hiánya a szájüregben hámképzési zavart okoz, súlyos szájszárazsághoz, szemszárazsághoz vezet, de hiányában még a látásunk is gyengül, ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okozhat.
A B-vitamin nem egy, hanem nagyon sok különböző kémiai szerkezetű molekula együttese. Ebbe a csoportba tartozik többek között a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (nikontinsav), B5 (pantotensav), B6 (piridoxin) B12-vitamin, és a folsav. Ma Európában súlyos B-vitamin hiánnyal nem kell számolnunk, azonban a részleges B-vitamin hiánynak is súlyos következményei lehetnek. Ezekben az esetekben zavart szenved a szájnyálkahártya megújulása, nyelvünk érzékeny lesz, az ajak kiszárad, berepedezik, a szájzugban kis érzékeny repedések alakulnak ki. A B12-vitamin és folsav hiánya vérszegénységhez (anémia) vezet, melynek első tünetei mindig a szájban alakulnak ki. A nyelv hámja sorvad, elvékonyodik, a nyelv égő, fájdalmas lesz. A B-vitamin komplex általános roboráló (erősítő) szer, fogyasztása fokozza a kalória hasznosítását, ezért túlzott B-vitamin fogyasztás súlygyarapodáshoz vezethet.
A C-vitamin nagyon sok szöveti reakció fontos eleme. Hiányában sérülnek a hajszálerek, rossz a sebgyógyulás. Az első tünetei között említhető az ínygyulladás és ínyvérzés. A felfedezések korának félelmetes betegsége volt a tengerészek körében kialakuló skorbut (C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség), ami igen súlyos ínygyulladáshoz, foglazuláshoz, a fogak korai elvesztéséhez vezetett. Cook kapitány volt az első, aki rájött arra, hogy friss zöldség, káposztalé fogyasztásával a skorbut megelőzhető. Ma a fejlett világban súlyos C-vitamin hiány szintén nagyon ritkán fordul elő, azonban relatív C-vitamin hiánnyal mindig számolnunk kell, főleg a kora tavaszi időben. A C-vitamin véd a vírusos betegségek (influenza, herpesz) ellen, segíti az immunrendszer hatékony működését és támogatja a sebgyógyulást is.
A D-vitamin nélkülözhetetlen a normális csontfejlődéshez. Ez a vitamin napsugár hatására a bőrünkben képződik, de napsugár hiányában mesterségesen kell bevinni. A XIX. századi ködös, napfényben szegény Angliában gyakori betegség volt a súlyos D-vitamin hiány, amit nem véletlenül „angolkórnak” (rachitis) nevezték el. A D-vitamin továbbá támogatja immunrendszerünket, és idősebb korban véd a csontritkulás ellen.
A K-vitamin nélkülözhetetlen a normális véralvadáshoz. Hiányában vérzékenység alakul ki. Nagyon sok zöldségféle gazdag K-vitaminban, így a sárgarépa, brokkoli, zöldborsó, málna, eper. Az E-vitamin hiánya nem okoz súlyos betegséget, de E-vitamin szedése ajánlott terhes anyáknak s minden olyan szájbetegségkor, amikor a szájnyálkahártya elvékonyodott és égő érzése van a betegnek.
Forrás: http://www.egeszsegtukor.hu/ferfitukor/vitaminhiany-okozta-betegsegek-es-tuneteik.html
