HTML

Egészségtrend

Mindenkinek eljön az életében az a pont, amikor érdeklődni kezd a saját egészsége iránt. Nekem is eljött. Persze, ennek mindig valami betegség az oka. Az első komolyabb problémánál elhatároztam, hogy nem elég mások tudására, tanácsaira alapoznom – magamnak is utána kell járnom az egyes kérdéseknek, és a mélyebb összefüggéseket is meg kell értenem. Az elmúlt évtizedek során sok tapasztalatot és tudást összegyűjtöttem, és úgy döntöttem, megosztom ezt azokkal, akik a költővel vallják, hogy „A jószándék kevés! Több kell: – az értelem!” Mert anélkül senki sem élhet egészségtudatos életet.

Friss topikok

Torokgyulladás vagy hörghurut? Mi állhat az elhúzódó légúti panaszok hátterében?

2017.01.05. 16:01 EgészségTrend

Mi a hörghurut?

A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását jelenti. Heveny és idült formában jelentkezhet. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti (tracheobronchitis), rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul. Az idült hörghurut (krónikus bronchitis) a hörgők olyan tartós gyulladását takarja, melynél az évek folyamán szerkezeti változás is kialakul a hörgők falában, és komoly légzésfunkciós zavarokkal jár.

A hörghurut előfordulása

Az alsó légutak fertőzéses megbetegedései nagyon gyakoriak; a betegségek okozói elsősorban vírusok, kisebb százalékban baktériumok. A heveny hörghurut legtöbbször a meghűlésre jellemző panaszokkal kezdődik, leggyakrabban télen fordul elő. Az idült hörghurutban szenvedők száma Magyarországon nagyjából félmillió. Az idült hörghurut nagyon gyakori betegség a cigarettázók és a szmog-veszélyeztetett városlakók között. A 40 és 65 év közötti emberek 25%-át érinti.

A hörghurut okai

heveny hörghurut fertőzés következtében vagy irritációs anyagok belélegzésekor alakul ki. A kórképet általában kórokozóknak tulajdonítják. A vírusok közül leggyakrabban az influenzavírusok, a parainfluenza-vírusok, a respiratory syntytial vírus, az adenovírus, a rhinovírusok szerepelnek. Gyakran a légcső-hörgőrendszer vírusos fertőződését másodlagos bakteriális fertőzés kíséri (Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia). A légszennyezés, esetleges megfázás, fáradtság vagy rossz tápláltsági állapot elősegíti a betegség kialakulását. A hörgők öntisztuló képességét csökkentő idült bronchopulmonalis tüdőbetegségekben gyakran fordul elő szövődményként heveny hörghurut. Az ismételt fertőzések idült orrmelléküreg-gyulladással, hörgőtágulattal, bronchopulmonalis allergiával, vagy gyermekekben megnagyobbodott mandulákkal állhatnak összefüggésben.

Az irritációs anyagok belélegzését követően kialakult heveny hörghurut okait csak felsorolásszerűen említjük: különböző ásványi eredetű és növényi porok, erős savak gőzei, ammónia, bizonyos illékony szerves oldószerek, klór, hidrogén-szulfid, kéndioxid, bróm, dohány vagy másfajta füstök.

Az idült hörghurut kialakulásában legfontosabb oki tényező a dohányzás. A krónikus bronchitis a passzív dohányosokban, így a dohányosok családtagjaiban is emelkedett. A cigarettafüst vegyi anyagok százait tartalmazza gáz, illetve részecske formában. A dohányfüstben lévő anyagok károsítják a légutak nyálkahártyáját, különösen a leszívott dohányfüsttel közvetlenül érintkező csillószőrös hengerhámot.

A dohányfüst a bakteriális és vírusfertőzés ágyát is megveti, mert nagymértékű nyákszekréciót vált ki, a légzőhám csillószőreinek károsításával az öntisztuló mechanizmusok sérülnek, valamit a fagocita tevékenységet ellátó makrofágok baktériumpusztító képessége is csökken. A légszennyeződésnek (a városi és ipari légszennyeződésnek) másodlagos szerepe van a krónikus hörghurut kialakulásában. A városi levegőt főleg az autók kipufogó gázai szennyezik.

shutterstock_164433974.jpg

A hörghurut tünetei

A heveny hörghurut legtöbbször a közönséges nátha részeként az orr és a garat gyulladásával együtt kezdődik, mely innen lefelé haladva továbberjed a gégére, a légcsőre és a hörgőkre. Így a heveny hörghurutot gyakran a felső légúti fertőzés tünetei jellemzik: nátha, rossz közérzet, borzongás, hőemelkedés, hát- és izomfájdalom, torokfájás. A hörghurut kezdetét általában szegycsont mögötti fájdalom, köhögés jelzi, mely kezdetben száraz. Később kis mennyiségű viszkózus köpet jelentkezik. Felnőttekben a heveny gyulladás rendszerint a nagy és középnagy hörgőkre korlátozódik. A hörgők nyálkahártyája duzzadt, élénkvörös. A hörgők falában lévő mirigyek és a hörgőhám kehelysejtjei fokozott nyálkatermelésbe (fokozott szekréció) kezdenek, gyulladtak, emiatt a hörgők belfelszíne bőséges áttetsző nyákkal fedett. 

A köpet később nagyobb mennyiségű lesz, majd gennyesé válik. A kifejezetten gennyes jellegű köpet a bakteriális felülfertőződés jele. A szövődménymentes esetek 3-5 napig tartó lázas állapot után, a nagyobb mennyiségű köpet megjelenésével a tünetek enyhülnek, a beteg láztalanodik, meggyógyul. A tartós láz szövődményre, pl. tüdőgyulladásra utal. Nehézlégzés a légutak elzáródása következtében jelentkezik.

Az idült hörghurut estében két egymást követő évben legalább 3 hónapon át fennálló köpetürítéssel járó köhögés jellemző. A vezető tünet a produktív (köpetürítéssel járó) köhögés, mely általában reggel néhány milliliteres nyálas (mucinózus) váladékot jelent. A betegek két típusát lehet megkülönböztetni attól függően, hogy emfizéma (tüdőtágulat) is kapcsolódik a betegséghez vagy sem. Ha emfizéma is társul a hörghuruthoz a vezető tünet az egyre fokozódó nehézlégzés, a köpet mennyisége kevesebb is lehet. A klinikai tüneteket módosítja a bakteriális fertőzés és az idők folyamán kialakuló obstrukció. A bakteriális infekció miatt az addig döntően híg, szerózus, nyákos köpet gennyessé válik. 

Az idült bronchitisben szenvedő betegeknél a sípolás gyakran előfordul. Ez gyakorta átmeneti jelenség, a légutakban történő nyákfelszaporodás következménye és a köpet kiürítésével hirtelen megszűnik. Egyes estekben viszont hosszan tartó súlyos sípolásos roham alakulhat ki, amely hasonlít az asztmára. Az obstrukció kifejlődésében szerepet játszik a hörgőnyálkahártya gyulladásos megvastagodása, a hörgők eltömeszelődése nyákkal, a hörgők ürege belülről szűkül. Ezek a tényezők a belégzésben, de különösen a kilégzésben nehezítik a levegő áramlását, amely a kilégzési áramlás lassulásában nyilvánul meg. A fiziológiásnál nagyobb ellenállás miatt a beteg nagyobb légzési munkát végez. 

A fenti tényezők előbb-utóbb gázcserezavarhoz és légzési elégtelenséghez vezetnek. Enyhébb esetben csak munkavégzéskor jelentkezik a nehézlégzés, súlyos előrehaladott betegségben már nyugalomban is nehezített a légzés. A rossz légcsere miatt fokozódik a vérben a széndioxid mennyisége és csökken az oxigén mennyisége. Előrehaladott esetben cianózis alakul ki. A folyamat előrehaladtával a jobb szívfél terhelése miatt szívelégtelenség alakul ki, perifériás vizenyővel.

A hörghurut diagnózisa

Az akut bronchitisben szenvedő beteg diagnózisa mindig a tünetek alapján állítható fel. Felső légúti fertőzés előzi meg, majd szegycsont mögötti kellemetlen fájdalom jelentkezik köhögéssel. Felnőtteknél akár láz sem kíséri. Fizikális vizsgálattal kevés tünet van vagy egyáltalán nincs. Esetleg produktív köhögésre elmúló szörcsögő zörejeket vagy sípolást lehet hallani. Szövődménymentes esetekben a mellkasröntgen negatív, beszűrődés jelei nem láthatók.


krónikus bronchitisben szenvedő betegek tünetei nagyon változatosak a stádiumtól függően: kezdetben reggeli köpetürítés, köhögés, később nehézlégzés, előrehaladott stádiumban az oxigénhiány jeleként cianózis, a jobb szívfél-elégtelenség miatt a lábszárakon jelentkező vizenyő.

A betegség előrehaladásával a kilégzési áramlással szemben fennálló obstrukció légzésfunkciós vizsgálatokkal (spirometriával) vizsgálható. Az erőltetett kilégzés lassulásában nyilvánul meg a betegség. Ennek demonstrálására a beteget mély légvételre szólítjuk fel, majd a lehető leggyorsabban és legteljesebben ki kell fújni a levegőt. Az erőltetett kilégzés normális körülmények között 4 másodpercnél rövidebb idő alatt teljes. Ez a próba már akkor kóros lehet, amikor a beteg még nem is panaszkodik nehézlégzésről.

mellkasröntgen a szokványos felvételeken bronchitisben nem okoz jellegzetes eltéréseket. Az ismétlődő mellkasi fertőzések esetén számos nehezen meghatározható gyulladásos elváltozás válhat láthatóvá, pl. körülírt fibrotikus területek, aspecifikus hörgő és ér körüli rajzolatfokozódás, lépesméz-szerű rajzolat, egy-egy szegmentum légtelensége. A tüdőtágulattal társuló idült hörghurutban a mellkasfelvétel jellegzetes: mélyen álló rekesz, a tüdőmezők generalizált fokozott transzparenciája szegényes perifériás érrajzolattal.

Forrás: http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/horghurut/39

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egeszsegtrend.blog.hu/api/trackback/id/tr7512138531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.