A tumorok, a szív-érrendszeri betegségek és a fertőzések kimutatására is alkalmas az a módszer, melyet az anyai vérből történő magzati DNS-vizsgálatnál is használnak. A legújabb kutatási eredményekről a Debreceni Egyetemen tartottak nemzetközi konferenciát.
A magzati diagnosztikában áttörést jelentett az az eljárás, amely az anya vérében lévő magzati DNS-t vizsgálja. Az úgynevezett nem-invazív módszer alkalmas arra, hogy már a várandósság első trimeszterében kimutassa a magzat esetleges kromoszóma rendellenességeit, például a Down-szindrómát. Az eljárás teljesen veszélytelen a magzatra, szemben a hagyományos, méhlepényből és magzatvízből történő invazív tesztekkel.
„A nem-invazív diagnosztikai eljárás során a vérből, vagy más testfolyadékból, például a nyálból bizonyos DNS, vagy RNS molekulákat lehet kinyerni. Ezeket szabad nukleinsavaknak nevezzük, és diagnosztikus célra lehet felhasználni. A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy nemcsak a magzati diagnosztikában van forradalmi jelentőségük. Alkalmasak a tumorok, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos fertőzések kimutatására is” – mondta Nagy Bálint, az Általános Orvostudományi Kar Humángenetikai Tanszékének vezetője azon a nemzetközi konferencián, melyet június 21-22-én tartottak a Debreceni Egyetem Élettudományi épületében.
A találkozón a Debreceni Egyetem szakértői mellett hazai és nemzetközi szakemberek ismertették a terület aktualitásait. A résztvevők áttekintést kaptak a különböző kutatócsoportok legújabb eredményeiről és az orvosi diagnosztikában várható újdonságokról.
„A szabad nukleinsavaknak egyre jelentősebb a diagnosztikai alkalmazhatóságuk. A vérből, vagy bármilyen testfolyadékból vett mintákból hamarabb lehet következtetni a beteg állapotára, mint a hagyományos képalkotó eljárásokkal. A jövő útja ez lesz minden betegség diagnosztikájában és a kezelések nyomon követésében is” – tájékoztatott a tanszékvezető.
A szabad nukleinsavakkal kapcsolatos kutatások és azok klinikai alkalmazásai kiemelkedő jelentőségűek a Debreceni Egyetemen. A Humángenetikai Tanszék az orvoskar több elméleti intézetével és a Klinikai Központtal szorosan együttműködve végzi az onkológiát, a szív- és érrendszeri betegségeket, az infektológiát és a magzati diagnosztikát is lefedő vizsgálatokat, ami egyedülálló az országban.
„Olyan biomerkereket keresünk, amelyek segítik a tumorok és a kardiovaszkuláris betegségek korai kimutatását. Mindez forradalmasíthatná az orvosi diagnosztikát” – mondta Nagy Bálint.
A szakember hozzátette: a szabad nukleinsavak elvileg kezelésre is alkalmasak lehetnek, de a kutatások még gyerekcipőben járnak. Ha azonban sikerül beavatkozni például a tumoros sejtek működésébe, akkor azokat le lehetne blokkolni, ami új generációs terápiákat tenne lehetővé.
A „5th Central-Eastern European Congress on Cell-Free Nucleic Acids” elnevezésű nemzetközi konferenciát minden évben más-más országban rendezik. Hazánk másodjára adott otthont a tudományos találkozónak. Budapest után most Debrecenben, az egyetem Humángenetikai Tanszékének szervezésében valósult meg a csaknem 120 fős kongresszus. A közép-kelet európai régió neves kutatói és klinikusai mellett az Amerikai Egyesült Államokból, Törökországból és Pakisztánból is érkeztek résztvevők.
Forrás: https://immunology.med.unideb.hu/hu/hir/kulso/5206
