Rögtön egy bocsánatkéréssel kell kezdenem. A múltkori posztomat azzal a kijelentéssel fejeztem be, hogy „aki kizárólag ökológiai gazdálkodásból származó dolgokat eszik, mérsékelt vagy nulla húsfogyasztással, nem szed semmilyen gyógyszert, nem iszik alkoholt, nem dohányzik, eleget mozog”, az maga a képzeletbeli ember, és nincs szüksége méregtelenítésre. Több ismerősöm jelezte, hogy ehhez a képzeletbeli emberfajtához tartozik. Ők ne is olvassanak tovább – a méregtelenítés módszereiről nekik nem is kell tudniuk:)
Mielőtt bármiféle kúrának nekilátunk, nem árt tisztázni, hogy a méregtelenítésnek kevés értelme van, ha aztán újra ugyanazt a kevéssé egészséges étkezést, életmódot folytatjuk, vagyis például esszük tovább a finomított élelmiszereket, a túlzott húsfogyasztással arra kényszerítjük a szervezetet, hogy fehérjéből állítson elő szénhidrátot, alkoholizálunk, esetleg rendszeresen agyonkávézzuk magunkat. A legtöbb káros anyagot ugyanis így is, úgy is eltávolítják az ezért felelős szerveink, vagyis a máj és a vesék (már ameddig jól működnek), a legfőbb célunk a méregtelenítéssel azonban ezek kímélete kellene, hogy legyen. Az emberélet perspektívájában aligha ér bármit évi két-három hét böjtölés, ha a több héten mérgezzük magunkat.
Csak akkor tartsunk méregtelenítő kúrákat, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat. Krónikus betegségben szenvedőknek elengedhetetlen az orvosi konzultáció, bizonyos vizsgálatok elvégzése. Nem javasolt a komoly böjt például tartós gyógyszerszedés esetén, veseelégtelenségben, vérképzőszervi betegségekben, tuberkulózisban, pajzsmirigy-túlműködés, terhesség és szoptatás alatt. Ha túl soványak vagyunk, akkor se álljunk neki böjtölni. Amennyiben elkezdjük magunkat rosszul érezni a méregtelenítés során, akkor hagyjuk abba. Az egyik barátom például két hét tiszta léböjtkúra után értetlenkedett, hogy minden ok nélkül 39–40 fokos láza lett – mikor megemlítettem, hogy talán túl radikálisra sikerült a méregtelenítés, nem akarta elhinni, hogy ez „a tiszta egészség” kárt okozhat. Pedig tudomásul kell vennünk, hogy a komolyabb kúrák ideiglenesen legyengítik a szervezetet, és a létező vagy lappangó betegségek ilyenkor nagy erővel törhetnek elő a szervezetünkből.
A méregtelenítés nem fogyókúra, és ne is használjuk arra. Igaz ugyan, hogy egy-egy radikálisabb böjt után komoly súlycsökkenést tapasztalhatunk, ám ez főként a folyadékveszteségből ered, amit a szervezet hamar pótol. A hirtelen fogyás úgysem tartós ilyenkor, elvégre nem élhetünk csak káposztán egész életünkben.
A legtöbb méregtelenítő böjt lényege, hogy kizárólag „tiszta” – például ellenőrzött, vegyszermentes gazdálkodásból származó – élelmiszereket veszünk magunkhoz. A legszigorúbb méregtelenítés során ez kizárólag nyers zöldség és gyümölcs. Ezt van, aki olyan komolyan veszi, hogy csak ezek rostos levét issza – lényegében azonban nincs különbség, s ha rágcsálunk, könnyebben érezhetjük úgy, hogy valami tartalmasat eszünk. Léformában ugyanakkor sokkal több zöldséget, gyümöcsöt tudunk magunkhoz venni. A mennyiséget nem érdemes korlátoznunk, vagyis annyi nyers, vegán dolgot fogyaszthatunk, amennyi csak belénk fér. A kevésbé radikális kúrák során „egészséges” gabonatermékek is fogyaszthatóak, pl. teljes kiőrlésű kenyér vagy zabpehely. Olaj, só, kávé, fekete tea, alkohol, dohányzás tilos – és fölösleges.
A fokozott folyadékbevitel – akár napi 2,5–3 liter – ilyenkor nagyon fontos. Alacsony ásványianyag-tartalmú vizeket igyunk (vagyis kb. 500 mg/liter legyen az összes oldott ásványianyag-tartalom), gyógyteákat, gyümölcs- és zöldséglevelet. A sárgarépa és a fejes káposzta elősegíti a gyomor és a belek működését, a cékla serkenti a májműködést, a zeller pedig a kiválasztást (vagyis a veseműködést). A patikákban kaphatóak ún. salaktalanító gyógyteakeverékek, amelyek tovább fokozhatják a fenti hatásokat. Szervezetünk a bőrünkön keresztül is méregtelenít, ezért ebben az időszakban naponta többször is zuhanyozhatunk, kímélő, kizárólag növényi alapú tusfürdőkkel. A fürdés után azonban ne kenjünk magunkra, mondjuk, ásványiolaj-alapú krémeket, testápolókat, mert így nincs sok értelme a méregtelenítésnek. A verejtékezés is fontos, ami testmozgás, esetleg szaunázás nélkül valószínűleg nem fog menni az őszi-téli időszakban.
Fokozatosan térjünk át a teljes böjtre, vagyis először csak bizonyos étkezéseket helyettesítsünk nyers zöldséggel, gyümölccsel, és 2–3 nap alatt érjük el a legszigorúbb étrendet. A modern dietetikusok véleménye szerint radikális böjtben nem szabad 3 napnál többet eltöltenünk – sok alternatív gyógyász azonban akár 2–3 hetet is előír. Nem állítom, hogy az igazság valahol középen van. Ha sosem csináltunk még ilyen méregtelenítő kúrát, akkor érdemes a háromnapos határt betartanunk – ha minden rendben volt, legközelebb majd kitolhatjuk egy-két további nappal és így tovább. Különösen igaz ez. ha közben dolgozni járunk – energiahiányos szédelgésben nehéz hetekig teljesíteni a munkahelyünkön. A nyers, vegán étrend napjai után ugyanolyan fokozatossággal, 2–3 nap alatt térjünk át normális étkezésre.
Az internet tele van méregtelenítő receptekkel, és néha elkeseredett viták dúlnak bizonyos állítások igazságtartalma körül. Ha azonban használjuk a józan eszünket, és nem hiszünk el bemondásra bármilyen állítást, akkor a hülyeségeket jó eséllyel elkerüljük, és tényleg egészségesebb állapotban folytathatjuk az életünket a méregtelenítés után. Ha hajmeresztő kijelentésekkel szembesülünk, nem árt utánanézni azok igazságtartalmának – mit szól ehhez a nyugati dietetikus? mit ír erről a Wikipédia? más alternatív gyógyászati megközelítések is így vélekednek? Ha zavaros az összkép, jobb, ha szkpetikusak maradunk, hiszen a saját egészségünkről van szó.
