Az interneten sok változatban kering egy vicces szöveg, amely a nyugati orvostudomány fejlődését következőképpen szemlélteti:
- i. e. 2000 – Tessék, edd meg ezt a gyökeret.
- i. sz. 1000 – A gyökérevés pogány dolog. Mondd el ezt az imát.
- i. sz. 1850 – Az imádkozás babona. Inkább igyál ebből egy kortyot.
- i. sz. 1920 – Az a kotyvalék hülyeség. Inkább vedd be ez a tablettát.
- i. sz. 1965 – Az a tabletta hatástalan. Inkább vedd be ezt az antibiotikumot.
- i. sz. 2000 – Ezek a gyógyszerek nem természetesek. Tessék, edd meg ezt a gyökeret.
Túlzott leegyszerűsítés? Nyilván az. Ugyanakkor napjaink trendjeit figyelve aligha intézhetjük el ezt ennyivel. Több mint nyilvánvaló, hogy emberek óriási tömegei szeretnének valamilyen oknál fogva „természetesebb” életmódot folytatni, s manapság egész iparágak épülnek az ezt kiszolgáló ígéretekre. Ráadásul a gazdaságnak ez a szelete általában annál kiterjedtebb, minél fejlettebb egy adott ország. Emlékszem, mikor megnéztem Woody Allen Sleeper (Hétalvó) című filmjét, nem is akartam elhinni először, hogy a főszereplőnek bioboltja van New Yorkban – 1973-ban! Történetesen jómagam akkor születtem, és hát nem is tudom, hogy mennyit kellett várni, amíg az első ilyen üzletek Magyarországon is megjelentek.
De tulajdonképpen mit is akar jelenteni ez a „természetesség”?
A természetes gyógymódok, hagyományos vagy alternatív orvoslás – most szinte mindegy, minek nevezzük – megjelenése a nyugati gyógyítási módszerek között többféle, egymással párhuzamos folyamat eredménye.
Az egyik ok az, hogy sokak számára a nyugati tudomány fejlődési tempója lassúvá vált.
Az „elmérnökösödött” nyugati orvostudománynak volt kábé egy olyan jó 100–150 éve, amely alatt tényleg rohamosan fejlődött. Mondhatjuk, hogy például a huszadik század első felében szinte ötévente jelentek meg és kezdtek terjedésbe az újabb és újabb, forradalmi módszerek. A 19. században felfedezett Röntgen-sugárzást a 20. század elején már orvosilag alkalmazták. A vitaminok felfedezése (gondoljunk csak Szent-Györgyi Albertre) számos betegség gyógyítását könnyítette meg. Megszületett a modern pszichológia és pszichiátria. A 19. században felfedezett védőoltást egyre több betegség esetében kezdték széles körben alkalmazni. A penicillin felfedezésével egy egészen új ága született a gyógyszerészetnek.
Magyarországon 1830-ban a születéskor várható átlagos élettartam körülbelül 30 év volt (!), és ez a szám csak a századfordulón kezdett emelkedni, úgyhogy az 1960-as években született férfiak már 65 fölötti, a nők pedig annál is magasabb életkorra, 70 évre számíthattak. Aztán ez az emelkedés a világon mindenhol megtorpant, különböző mértékben. Igaz, ha ez így folytatódott volna, akkor mára már száz év lenne Magyarországon a várható élettartam, aminek beláthatatlan társadalmi következményei lennének – lehet, hogy 80 év lenne a nyugdíjkorhatár?:)
A születéskor várható élettartam Magyarországon - Wikipédia
Az emberek sokáig megszokták, hogy a tudomány mindenható, ám mivel telhetetlenek vagyunk, még tovább és tovább akarunk élni, egészségesek maradni, sokan „csalódtak” a tudományban – s ez feltétlenül az egyik oka az alternatív vagy természetes gyógymódok terjedésének. Az ilyen „csalódott” emberek általában nem mérlegelnek, hanem a teljes gyógyítási folyamatot egyfajta mágiának fogják fel: ha EZ nem működik, akkor majd AZ – gondolják, és könnyen elfogadnak olyan gondolkodási sémákat, mint hogy a természetes = jó, viszont a mesterséges = méreg, bele sem gondolva ennek további következményeibe.
Persze, a nem nyugati természettudományos alapokon álló iskolák szerintem sem a butaságból fakadnak alapvetően, sőt – de erről majd a jövő héten írok.
