A fejlett világ számos országában sikerült mára nagyon magas értékekre feltornászni az átlagéletkort. Egyáltalán nem számít ritkaságnak ma már, ha valaki megéri a nyolcvanadik vagy akár a kilencvenedik születésnapját. Ezt az egyébként örvendetes tényt azonban komolyan beárnyékolja az a tény, hogy a legidősebb korosztályt különösen sújtják a demencia körébe tartozó betegségek. Meg szoktam fordulni szociális otthonban, pszichiátriai osztályokon, és nem tudok sajnálat nélkül elhaladni a magukba fordult, értelmetlenül ordítozó vagy épp megállás nélkül félálomban pihegő szerencsétlen idősek mellett. Ha a statisztikából nem tudnám, hát ezeken a helyeken kiderülne: a demencia igen gyakori egy bizonyos életkor fölött.
A demencia gyűjtőfogalom, minden olyan beteges állapotot idesorolnak, amelyben az agyi idegsejtek valamiért pusztulásnak indultak – ez a mai, modern, ún. képalkotó vizsgálatok segítségével általában jól is látható. Habár léteznek demenciaellenes gyógyszerek, ezek ma még gyerekcipőben járnak, és számos páciensen alig segítenek.
Régen egyszerűen szenilisnek neveztük az ebben szenvedő embereket, ma már azonban számos különböző diagnózis létezik demencia okára: Alzheimer-kórtól, a keringési zavarok vagy épp stroke okozta demencia, sőt a Parkinson-kór kései szakaszában is kialakul ez az állapot. Azt is tudjuk, hogy bizonyos demenciaállapotok visszafordítható folyamatok. A demencia nem egyszerűen memóriaromlás, hanem minden tudati funkciót érint (sőt gyakran a tudattalanokat is): a tanulást, a hely- és időérzékelést, emberek felismerését, de még olyan dolgokat is, mint a szagok, ízek, tapintási stb. ingerek érzékelése. Gyakran társul hozzá depresszió vagy éppen pszichózis.
A legérdekesebb kérdés talán az, hogy mi a demencia oka (bármilyen tudománytalan is a kérdés ilyetén feltétele). Akik idősödni kezdenek, gyakran tartanak ettől az állapottól, nem is véletlenül, hiszen ki szeretné, mondjuk, az utolsó évtizedét magatehetetlenül, félig elborult elmével eltölteni? Ma már számos partikuláris okot felderítettek, például hogy a rendszeres alumíniumfogyasztás Alzheimer-kórt okozhat, vagy hogy a mozgásszegény életmódot élők nagyobb mértékben vannak kitéve a demencia veszélyének, ám úgy tűnik, hogy ezek a felismerések egyelőre csak cseppek az előzmények tengerében. Ami bizonyos: minél idősebb kort érhetnek meg egy társadalom tagjai, annál gyakoribb a demencia megjelenése – amelyre az esetek többségében ma még nincs valódi gyógyír. A Wikipédiáról származó ábrán az látható, hogy a sárgával jelölt Afrikában 100 000 emberre kevesebb mint 50 demenciás jut, míg ugyanez a szám Észak-Amerikában meghaladja a 250-et.
