Az átlagéletkor, illetve a születéskor várható élettartam radikálisan, a történelemben addig soha nem látott módon megemelkedett az elmúlt 150–200 évben. Míg a 19. század elején mindössze 30–32 évre számíthatott egy átlag magyar újszülött, addig ez az adat a 20. század elejére 35-38 évre módosult. Aki ma születik, már 70–78 év körülire élettartamot élhet meg a számok szerint. Bő száz év alatt több mint a kétszeresére hosszabbodott az emberi élet. Magyarország a fejlettebb nyugati országokhoz képest később kezdett fejlődni, ám ma már nagyjából a fősodorhoz tartozunk statisztikai értelemben.
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1900 és 2009 között. - Barna Rovács (Rovibroni) - Andorka Rudolf: Szociológia - Wikipédia
Egyfelől az orvostudomány hihetetlen fejlődése áll a radikális változás mögött. Korábban például terhesnek lenni, gyereket szülni, illetve egyáltalán megszületni igen veszélyes üzem volt: nemcsak a csecsemőhalandóság volt magas, hanem a terhesség, valamint a gyermekágy időszakában bekövetkező komplikációk száma is. Ma már például természetesnek tartjuk, hogy a nők tovább élnek a férfiaknál, ám minden adat arra utal, hogy egészen a 19. század elejéig a nők mindig is rövidebb életre számíthattak (már a kőkortól kezdődően folyamatosan vannak erre nézve adataink) – lényegében a gyerekvállalás nehézségei miatt. A csecsemő- és anyahalandóság csökkentésén, számos fertőző betegség felszámolásán, illetve számos orvostudományi vívmányon túl azonban egy másik, fontos tényező is szükségeltetett az élettartam ilyetén meghosszabbításához, mégpedig a mezőgazdaság fejlődése.
