A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.
A szív felől a szövetek felé az azok működéséhez szükséges oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek (vénák) feladata a vér visszapumpálása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a "visszeresség" kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére. A visszér rendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon következik be. Oka a "felegyenesedett" életmód. Az ember fejlődéstörténete során kialakult két lábon járáshoz az alsó végtag erei nem alkalmazkodtak kellőképp, és a láb vénás rendszerét a tartós ülő vagy álló helyzetben túlzottan megterheljük. A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merevfalúvá válnak az erek. A vénafal károsodásának másik fontos faktora a fehérvérsejtek "csapdába esése". A megnövekedett vénás nyomás miatt a kiserekben fehérvérsejt dugók alakulnak ki, melyek a belőlük felszabaduló enzimek segítségével károsítják az érfalat. A hajszálerek és a kis vénák fala emiatt áteresztővé válik, még több folyadékot és salakanyagot engedve a környező szövetekbe.
A visszérhálózat működése
Megkülönböztetünk az alsó végtagon felületes és mély vénás hálózatot, valamint az e kettőt összekapcsoló vénákat. A mély rendszer a csontokhoz közeli rétegekben, az izmok között, a felületes a bőr alatt futó erekből áll. Egészséges körülmények között a vér a felületes erekből a mélyek felé, onnan a szív irányába áramlik. A gravitációval ellentétes véráramot az izmok összehúzódása pumpaként biztosítja, miközben a visszafolyást az erekben lévő billentyűk akadályozzák meg. A billentyűk elégtelen működése hátterében lehet öröklött hajlam, a kötőszövetek veleszületett gyengesége. A visszérbetegség ezen formáját nevezzük elsődlegesnek. Ezen betegeknél észlelhetőek a kötőszöveti gyengeség egyéb tünetei is, úgymint lúdtalpasság, aranyeres csomók megléte, sérvek, és megfigyelhető ezen kórképek halmozódása, gyakoribb előfordulása az adott családokban. A visszérbetegség másodlagos formájáról akkor beszélünk, amikor a billentyűk nem megfelelő záródása a mély vénás rendszer elzáródása miatt (mélyvénás trombózis) alakul ki. A mély vénák vérrög okozta elzáródásának oka pedig lehet műtét, szülés, baleset. Kialakulhat hosszantartó fekvés kapcsán, a lassult véráram miatt. Előidézhetik szájon át szedett fogamzásgátlók is az arra hajlamos fiatal nőkön. Mélyvénás elzáródás daganatos állapotokban és egyes autoimmun betegségek esetében is létrejöhet. A visszeresség két formája természetesen keverten is előfordulhat. Akármelyik formája is áll fenn a betegségnek, a szövődmények, a kialakuló bőrtünetek azonosak lesznek.
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/visszerbetegseg/391/a-visszerbetegseg-kialakulasa
Visszérbetegség tünetei, kezelése
A kezdődő betegségnek eleinte csak annyi jele van, hogy este hazaérve jól esik lerúgni a cipőt a beledagadt lábról. Egy-egy fárasztó nap után a boka kicsit megvastagszik, a bőr viszket, a láb kissé fájdalmas. Azután mindez egyre erősebben jelentkezik, és a dagadás nem csak estére lesz zavaró, illetve már minimális megterhelés is előhozza. Később az éjszakai izomgörcsök, a bőr vöröses-barnás elszíneződése, a bőr hámlása, nedvezése sem marad el. A vénák egyre erőteljesebben látszanak a bőrön át is kisebb-nagyobb lila dudorok formájában.
Mindez akkor alakulhat ki, ha a vénás érrendszer és a nyirokérrendszer nem tudja elszállítani a szövetekből az elhasznált vért, illetve a szövet közötti térből a nagy molekulájú, mérgező anyagcseretermékeket.
Az egészséges vénák akkor tudják megfelelően elszállítani a vért a szív felé, ha faluk ép és rugalmas, a vénabillentyűk meg tudják akadályozni a vér visszafelé áramlását, és az ereket körülvevő izmok izompumpája - ezért olyan fontos a mozgás! - is a megfelelő irányba nyomja a bennük lévő folyadékot. Természetesen ehhez a szív szívóereje, a vénafal megfelelő állapota is szükséges. Mindebből látható, hogy mindenféle keringési rendellenesség, a vénafal sérülése vagy a vénabillentyűk gyengesége is veszélyeztetheti a megfelelő vénás keringést.
Visszérgyulladás
A kórfolyamat a vénabillentyű elégtelen működésével kezdődik, aminek következtében a vénafal károsodik, kitágul. A pangó vér kitágítja a kis ereket, amik így képtelenek lesznek a megfelelő sebességű szállításra. A kis és nagyobb vénák fala meggyengül. A vénákban akár meg is fordulhat a normális áramlás iránya. A szövet közötti térben maradó méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el a kapilláris erek szomszédságában. A kontrollálatlan gyulladás nyiroködémával jár, a kötőszövetek felszaporodnak, elhanyagolt állapotban a gyulladás nyomán lábszárfekély is kialakulhat.
A diagnózis a tünetek ismeretében nem nehéz és kifejezetten olcsó. A visszeres, ödémás láb önmagáért beszél, így bár rendelkezésre állnak laboratóriumi és műszeres vizsgálatok, a kór felismerése lényegében ezek híján is egyszerű.
A jellegzetes klinikai tünetek sorát a talp melletti kis erek túlnyomása miatt kialakuló lilás erezettség nyitja meg, ez után kezeletlen lábon mintegy öt év elteltével jelennek meg a tipikus visszeres dudorok, majd a dagadtság, ödémák. A vérpigment elszíneződések megjelenését követik a pangás következtében kialakuló kötőszövet-szaporulat. Az elhanyagolt visszérbetegség mintegy 15-25 év alatt vezet el a lábszárfekélyig, amely már csak drágán és nehezen kezelhető, de addig még nagyon sokat lehet tenni a láb egészségéért, és a súlyos szövődmények teljesen megelőzhetők.
Tünetek és diagnózis
Az előfordulási adatok is sejtetik, hogy az évek múlásával a vénák fala gyengül, és a várandósság fokozott megterhelése is okolható a fájós lábért. A vénás rendszer gyengesége nagyrészt genetikai eredetre vezethető vissza. Az azonban, hogy egyre többeket és egyre súlyosabb formában érint a kór, életmódbeli tényezőktől is függ. Az ülőmunka és mozgáshiány, a túlsúly, a dohányzás olyan faktorok, amelyen az ember maga is változtathat.
Megemlítendők még azok a betegségek, amelyek szintén hozzájárulnak a visszérbetegség kialakulásához: trombózis, ízületi betegségek, érszűkület, bizonyos anyagcsere-betegségek, így például a cukorbetegség.
Kezelés
A kezelés mindig összetett, egyetlen eleme sem nélkülözhető. Célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás csökkentése, a vénafal átjárhatóságának és a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának visszaszorítása, az ödémás duzzanat lelohasztása, a gyulladásgátlás. A megfelelő mozgással a lábizmok pumpáló hatását kell helyreállítani.
A kezelés eszközei a kompressziós pólya, közismert nevén fásli, az orvosi gyógyharisnya, mely mintegy helyettesíti az érfalak elvesztett feszességét. A terápiához szükséges speciális visszértorna, olykor bőrgyógyászati kezelés, a súlyfelesleg ledolgozására, cukorbetegség vagy ízületi problémák esetén diéta javasolt.
Megelőző és kezelési céllal egyaránt fontos, hogy olyan cipőt hordjunk, amelynek a talpa rugalmas, és így nem akadályozza a talp izmainak mozgását, azaz talpizom-pumpa működését.
Mielőtt rátérnénk a gyógyszeres kezelésre, szükséges hangsúlyozni, hogy sem pusztán gyógyharisnya hordásával, sem csupán gyógyszerekkel a probléma és kezelés nem tekinthető elintézettnek. Jó eredmény csak akkor érhető el, ha ezek egymás kiegészítik.
A gyógyszeres kezelés célja az érfalak állapotának javítása, az ödémák megszüntetése. A pangó szövet közötti folyadék mennyiségét vízhajtók segítségével lehet csökkenteni, emellett pedig vannak ún. venoaktív gyógyszerek, amelyek konkrétan az erek falára, az őket bélelő sejtekre hatnak. Ha ezek a sejtek jól zárnak, akkor csökken a vénafal átjárhatósága többek között a nagy szérumfehérjék, fehérvérsejtek számára is, csökken a gyulladás. Ma a gyógyszeres kezelésre több korszerű, szinte mellékhatás nélküli hatóanyag is rendelkezésre áll. A megfelelő gyógyszerrel már 3-4 napi szedés után érezhetően és mérhetően csökken a láb kellemetlen dagadtsága, a feszítő érzés és viszketés. Ha végleges megoldás nem is várható az egyes kúrák között is több hétig fenntartható a lábak és így a beteg jó közérzete.
A súlyos visszértágulatok kezelése sebészi úton történhet. A műtét panaszmentesség esetén is lehet helyes megoldás, mert trombózist és egyéb szövődményeket előzhet meg. A visszér kiújulása sajnos nem kizárt, hacsak nem teszünk meg mindent a megelőzés érdekében.
A szkleroterápia során injekciós kezeléssel, irányított módon gyulladáskeltő anyagok befecskendezésével a vénafalakat mintegy összetapasztva elzárják a beteg vénákat. Általában a kívülről jól hozzáférhető bőrvénák kezelésére alkalmazzák.
A kezeléssel nagyon jó eredményeket lehet elérni, akkor is, ha általában nem állítható helyre az eredeti állapot, de a betegség mindenképpen karbantartható, a súlyos, esetenként halálos (fekélyes szepszis, trombózis) szövődmények mindenképpen megelőzhetők.
Megelőzés
A megelőzés fortélyai az okokból következnek. A legfontosabb teendők:
- Hordjunk puha, hajlékony talpú cipőt, és ragadjunk meg minden alkalmat a mozgásra, lábtornára.
- Ülő munka mellett időnként szánjunk alkalmat kis lazításra, végezzünk légzőgyakorlatokat, mert annak szívóhatása is segít a vénás áramlást.
- A terhesség idején óvjuk a lábunkat, ha dagadna, üljünk sokat feltett lábbal, ne adjunk esélyt a vénáknak, hogy kitáguljanak.
- Nemcsak a várandósoknak érdemes kompressziós harisnyát, kényelmes cipőt hordani. Csak a gyógyászati segédeszközboltban kapható harisnyával lehet megfelelő hatást elérni. A harisnyát fekvő helyzetben kell felhúzni, mielőtt a vénák telítődnének.
- Igyekezzünk az ideális testsúly elérésére és megtartására!
- Kerüljük a hosszan tartó állást, cipekedést! A rendszeres könnyű séta nem megterhelő, inkább hasznos, mert a lábszárizmok ritmusos összehúzódása segíti a visszerek kiürülését, s így javítja az alsó végtagok keringését. Emellett előnyös sport az úszás is.
- A visszérre hajlamosaknak kerülni kell a meleget, termálfürdőt, szaunát, mert melegben az erek kitágulnak, s így fokozódnak a visszérbetegség panaszai. Ezért a napozással is csak nagyon mértékkel szabad élni.
Hasznos tudnivalók
Visszeres vagy visszérgyanús panaszokra nem szabad fájdalomcsillapítót vagy gyógyharisnyát alkalmazni anélkül, hogy orvos látta volna. Ilyenkor a tünetek eltüntetése miatt megkéshet a hatékony és átfogó kezelés. A másoknál bevált vízhajtók beszedése is tilos, hiszen ezeknek különféle nemkívánatos mellékhatásaik lehetnek.
Forrás: http://www.orvosok.hu/betegsegek/visszerbetegseg-247
