Egészséges felnőttekben a heveny gyulladás elmúltával a hám regenerációja gyorsan végbemegy.
Rossz immunrendszerű emberekben (gyermekek és idős egyének) a gyulladás rendszerint nem áll meg a nagy és középnagy hörgőknél, hanem a folyamat a kis hörgőket is érinti, melyek nyákkal, gennyel tömeszelődnek el. A gyulladás könnyen a környező tüdőparenchimára terjedhet és tüdőgyulladás alakul ki. Ha a gócos gyulladás sok hörgőcskét és annak környezetét érinti, akkor heveny légzési elégtelenség jön létre. Későbbi kockázatot jelent a hörgőcskék falát kitöltő fibrinben gazdag váladék kötőszövetes szervülése.
Az idült bronchitisben kezdetben a nyák fokozott termelése okoz panaszt, amely a nagy légutakban és a légcsőben jelenlévő hám alatti nyáktermelő mirigyek felszaporodása miatt jön létre. A nyálkahártya alatti mirigyek és a nyálkahártya vastagsága jól korrelál a köpet mennyiségével (Reid-index), de a felszínt borító hám nyáktermelő sejtjeinek száma is nő. Az exogén károsító tényezők (dohányfüst, légszennyeződés) közvetlenül vagy közvetve, az általuk előidézett gyulladás révén tönkreteszik a csillószőrös hámsejtek jelentős részét.
Mindennek eredményeképpen jelentősen romlik a hörgők mukociliáris öntisztító mechanizmusa. Ehhez járul még az is, hogy a termelt nyák viszkózusabb tapadósabb jellegű, mint normál esetben.
A bakteriális fertőzések és a gyulladás állandó jelenléte miatt a károsodó, érzékeny csillószőrös hengerhámot ellenállóbb laphám váltja fel (metaplázia), melyet diszplázia követhet és ez az eseménysor legvégén rosszindulatú daganat kifejlődéséhez is vezethet.
A kis légutakban a krónikus gyulladás hatására a falban hegesedés (fibrózis) alakul ki.
A kiáramló levegő akadályozottságának előidézője a kislégutak torzulása, amely az emfizémában jellemző destruktív elváltozás eredménye. Az emfizéma és az idült bronchitis gyakran együttesen fordulnak elő. Emfizémában a tüdő normál szerkezetének pusztulása figyelhető meg. Az léghólyagocskák falának elvesztése miatt különböző méretű légzsákok alakulnak ki, ez a gázcserefelület méretének jelentős csökkenését jelenti. Kilégzéskor a támasztékukat vesztett légutak nagyfokú összeesése figyelhető meg.
A hörghurut kezelése
A heveny hörghurut kezelésében legfontosabb a lázas időszakban az ágynyugalom. Fontos a megfelelő folyadékpótlás, mely akár 3-4 liter is lehet naponta. A lázcsillapító hatású fájdalomcsillapító (aszpirin) javíthatja a közérzetet. A köhögés csillapítása, főleg ha köpetürítéssel jár, nem szabad elnyomni gyógyszerekkel. Antibiotikum akkor adható, ha a láz tartóssá válik és a köpet gennyes jellegű sárgásfehér vagy sárgászöldes.
Az idült bronchitises, emfizémás betegek rendelkezésre álló gyógymódok közül csak a dohányzás elhagyásáról és az oxigénterápiáról bizonyult be egyértelműen hogy valóban kedvező hatású a kórlefolyásra. A többi terápiás lehetőség csak enyhülést hoz, de a folyamat előrehaladását nem akadályozza meg. Idült légúti szűkületben hörgtágítók adhatók. Heveny légúti fertőzés esetén fontos az antibiotikumok azonnali használata a gennyes köpet feltisztítására. Ha a fertőzések gyakran ismétlődnek akár megelőzésképpen széles spektrumú antibiotikumok is adhatók előzetesen. Fontos a hörgőkben lévő váladék besűrűsödésének megakadályozása kellő mennyiségű folyadék bevitelével.
Amíg nem alakul ki szívbetegség, fontos a rendszeres testmozgás és a helyes légzéstechnika megtanulása (belégzés alatt a hasfal kifelé mozgása). Akár éjszakai pihenés alatt negatív nyomású gépi lélegeztetés alatt a légzőizmok pihenhetnek és javulhat a beteg napközbeni állapota, vérgázértékei és terhelhetősége. Az otthoni kezelést kiegészítheti a hordozható oxigénpalackok alkalmazása, mely folyékony oxigént tartalmaz. Ma már léteznek olyan éjjeliszekrény nagyságú készülékek is, mely a szoba légteréből képes oxigént koncentrálni. Előrehaladott légúti obstrukcióban szenvedő betegekben, akiknél a jobb szívfél terhelésének jelei kerülnek előtérbe, inkább a hemodinamikai kezelés kap hangsúlyt. A perifériás vizenyő vízhajtókkal, korlátozott sóbevitellel, a tüdőbeli artériás nyomás emelkedése értágítókkal kezelhető.
A hörghurut gyógyulási esélyei
Az akut bronchitis spontán gyógyuló hörgőbetegség.
A krónikus bronchitises emfizémás betegek számára rendelkezésre álló gyógymódok csak a tünetek enyhítésére szolgálnak, de a beteget nem gyógyítja meg, csak lassítja a folyamat előrehaladását. A kórjóslat szorosan összefügg a kilégzés megnyúlásának súlyosságával. Egészséges nem dohányosokban a FEV1 (az egy másodperc alatt forszírozott kilégzési volumen) 20. életév táján kezd csökkenni, megközelítőleg 0,02-0,04 liter/év mértékben. Obstruktív légúti betegségben szenvedő dohányosokban a FEV1 2-3-szor gyorsabban csökken, mint egészségesekben.
Az idült hörghurutot általában 10 évnél régebben fennálló dohányzás okozza. Ha valaki az enyhétől a közepes fokúig terjedő légúti obstrukciónál abbahagyja a dohányzást, akkor a kilégzési áramláscsökkenésének mértéke a nemdohányzók között megfigyelt értékhez tér vissza. Sajnos, ha az obstrukció már súlyos a dohányzás felfüggesztése már nem mindig ilyen hatásos, csak a rosszabbodás üteme mérsékelhető.
Megelőzés
Az idült hörghurut kezelése nem gyógyítja meg a betegséget, csak lassítja a folyamat előrehaladását. Ezért elsődleges fontosságú a betegség megelőzése, a hörgőket izgató anyagok elkerülése, főképpen a dohányzás abbahagyása. A dohányzás abbahagyásának segítése valószínű a legfontosabb beavatkozási mód. A hatékony módszerek közül említendő a nikotintartalmú rágógumi, magatartásmódosító csoportterápia, hipnózis. Foglalkozásváltást kell tanácsolni, ha a beteg a munkája közben a hörgőnyálkahártyát izgató anyagokat lélegezhet be (szén- és aranybányászat, cement- és acélgyártás, textilgyártás).
Fontos a betegséget abban a stádiumban felismerni, amikor még nem alakult ki visszafordíthatatlan obstrukció. A súlyosbodást a bakteriális fertőzések hatékony kezelése is késlelteti. Előnyös lehet az évenkénti influenza elleni védőoltás és a pneumococcus-vakcina beadatása.
A leghatékonyabb megelőzés tehát a dohányzás elhagyása.
Forrás: http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/horghurut/39
