A fertőtlenítés célja a kórokozók elpusztítása, ám nem mindegy, hogy ez milyen áron történik.Környezetünkben számtalan baktérium, vírus, gomba, élősködő található, amelyek minden alkalmat megragadnak arra, hogy a szervezetbe jutva megbetegedést okozzanak. Éppen ezért körültekintően kell eljárnunk, ha megsérül a bőrünk. A sebek kezelését a sérülés tisztításával, a szennyeződések eltávolításával, valamint fertőtlenítéssel kell kezdeni, így megakadályozható a gyulladás és a felülfertőződés. Mivel ezek jelentősen hátráltatják a sebgyógyulás folyamatát, az esztétikailag zavaró hegképződésben is nagy szerepük van. Mindez kellő odafigyeléssel és a megfelelő szerek alkalmazásával megelőzhető, azonban nem mindegy, hogy milyen szert használunk a sérülésekre.
Mit használhatunk, és mit nem?
Jód alkalmazása esetén ügyeljünk az allergia lehetőségére is! Bár a régifajta jódot ráadásul csak a seb környékén lehetett használni, az újfajta készítményeket se használjuk túl sokat. Kisgyerekek esetében különösen fontos, hogy mértékkel használjuk!
Az alkohol annak ellenére, hogy igencsak csíp, a sebbe juttatva gyorsan elpárolog, így nem célszerű alkalmazni, ha nem muszáj. Fertőtlenítő hatás legalább 70 százaléknál több alkoholtartalom esetén érhető el, az ilyen magas koncentráció azonban a szöveteket is roncsolhatja.
Nem mindegy, hogy mivel fertőtlenítjük a sebet. Egyes készítmények higanytartalmúak, amelyeket mindenképpen kerüljünk. Bár hazánkban még napjainkban is széleskörűen használják a piros ecsetelőt (mercurochrom, mebromin) bőrgyulladás, bőrfertőzés és sebek kezelésére, kerüljük ezt az elavult fertőtlenítő szert, amely még a színe miatt sem előnyös, mivel nehezíti a helyes diagnózis felállítását.
A hidrogén-peroxid 6 százalékos oldata komoly sebek, fekélyek esetén használatosak, kisebb sérülésekre az 1-2 százalékos oldat javasolt, de számolni kell azzal, hogy fokozza a var- és hegképződést, viszont lassítja a sebgyógyulást.
A konyhasót is érdemes mellőzni, mivel erőteljes szárító hatása miatt kismértékű károsodást okozhat a szövetekben, ezért csak akkor vessük be a bacilusok ellen, ha semmilyen más fertőtlenítőszer nem áll rendelkezésre. Ugyanígy felejtsük el az ecetet, az illat és egyéb adalékanyagokkal telített arcszeszt. Az uborka, a paradicsom szintén nem jó fertőtlenítő megoldás, bár sokan előszeretettel alkalmazzák.
Bár a nyállal kapcsolatban vannak kutatások, amelyek szerint segítik a fájdalomcsillapítást és a sebgyógyulást, szánk tele van különféle baktériumokkal, így lehetőség szerint kerüljük ezt a megoldást is.
A viszketés nem minden esetben a gyógyulás jele, gyakran gyulladást feltételez, a sebet ne szellőztessük, inkább nedves sebkezelési megoldásokat alkalmazzunk.
Összességében a sebek, sérülések fertőtlenítésére csak olyan folyékony sebfertőtlenítő oldatot vagy spray-t javasolt használni, amely speciális hatóanyagai révén nem csak fertőtlenít, hanem segíti a sebgyógyulást is, alacsony az allergiás reakció kialakulásának esélye, közvetlenül nyílt seben is alkalmazható, és nem változtatja meg a sérülés területének a színét sem, azaz színtelen.
