A vérnyomásproblémák végigkísérik az életemet, pontosabban a családom életét.
Nekem szerencsére nem kell izgulnom, ha az orvosnál előkerül a vérnyomásmérő, ám édesanyám például nemcsak a kilókkal, de a magas vérnyomással is sokat küzd, míg a feleségem az alacsony vérnyomás okozta problémákat szenvedi meg a leginkább. A kánikula mindkettejük számára nagy kihívás – pedig épp ellenkező betegségben szenvednek.
Hogy megértsük, miért okoz a hőség vérnyomásgondokat mindkettőjüknél, legelőször is azt kell látnunk, hogy is működik a vérnyomás. A vérnyomás – fizikai értelemben – ugyanolyan szabályok szerint viselkedik, mint bármilyen más folyadék nyomása. Már a kétezer évvel ezelőtti görögök is jól ismerték a folyadékok és a hőmérséklet összefüggéseit, az alexandriai Héron például képes volt egy pneumatikus szerkezettel nyitni és zárni a görög szentély ajtaját – a tudományból semmit sem értő tömegek pedig varázslóként csodálták.
Amire (mások mellett) Héron rájött, azt mi is könnyen megérthetjük. A folyadék nyomása ugyanis alapvetően attól függ, hogy mekkora helyen és milyen hőmérsékleten van. Természetesen minél kisebbre nyomjuk össze, és minél magasabb a hőmérséklete, annál nagyobb a nyomása – és fordítva. Ha a lyukas radiátort éppen nem fűtjük, a víznek is kisebb lesz a nyomása, és a radiátor nem fog csöpögni; ha befűtünk, megnő a nyomás, több helyet akar a víz elfoglalni, akkor pedig már hívhatjuk is a szerelőt, hogy állítsa meg a szivárgást… Ha az ereinket – például dohányzással – szűkebbre húzzuk, akkor pedig kisebb helyre nyomjuk össze a vérünket is, és ezzel már meg is emeltük a vérnyomást.
Ebben a hőségben egy kicsit talán nehéz, de képzeljünk magunk elé egy hideg, téli napot. Kerülgetjük a befagyott pocsolyákat, már fáznak a lábujjaink. A testünk hőmérséklete 36 és 37 fok között van, a levegő pedig 0 fok. Ehhez képest most, nyáron a testünk ugyanúgy 36 és 37 fok közötti hőmérsékletű, ám a levegő már 30 fokos. Vajon mikor magasabb a vérnyomásunk? Természetesen akkor, ha alacsonyabb a külső nyomás, vagyis ha alacsonyabb a külső hőmérséklet – azaz hidegben magasabb a vérnyomásunk, melegben alacsonyabb.
A feleségem tehát azért szenved a strandra csábító kánikulában, mert egyébként is alacsony vérnyomása már olyan alacsonyra süllyed, hogy majdnem elalszik szegény. De vajon anyukám miért nem örül, hogy a magas vérnyomása csökken? Az ő esetében trükkösebb a válasz: eleve vérnyomáscsökkentőt szed, ám mivel a kánikulától tovább csökken a vérnyomása, így az a normálisnál is alacsonyabbra süllyedhet.
Tanulság: kánikulában nem árt gyakrabban ellenőrizni, ellenőriztetni a vérnyomásunkat, ha ilyen problémáktól szenvedünk.
