Az agykutatással összefonódó pszichológia és pszichiátria egyik fontos megfigyelése, hogy a mentális zavarok nemcsak a felismert betegségek szintjén károsítják a beteg tudatát. Más szavakkal kifejezve: egy kényszerbetegségtől szenvedő ember például nemcsak a betegség okozta kényszergondolatoktól és -cselekedetektől szenved, hanem olyan tudati hiányosságai is vannak, amelyeket talán az egész életében észre sem vesz, pedig komolyan rombolják az életminőségét.
Az indítás és gátlás – múlt héten is tárgyalt (http://egeszsegtrend.blog.hu/2014/04/25/a_kenyszerbetegseg_biologiai_alapjai) – problémáinak a felderítésére alkalmazzák például az ún. Wisconsin-tesztet (amelyet néha Berg-tesztnek is hívnak). Ez egy kártyaszortírozási feladat, amelyben megadott kártyalapokat bizonyos szabály szerint kell sorrendbe rakni, ám a lapok tönnféle szabály szerint is csoportosíthatók (színek, számok, azonosság, egymás utániság stb.). A tesztvezető nem mondja meg az alanynak, hogy mi a szabály, hanem visszajelzéseivel segít azt kitalálni. Ha az alany rendben sorba rakta a kártyákat, akkor újra kezdődik a szortírozás – ezúttal egy másik szabályra kell rájönnie. Akiknek a prefrontális lebenye (ez a homloklebeny legelső része) károsodott, azok az első szabályt még jól elsajátítják, ám a második szabályra már képtelenek átállni. A jelenség hátterében az áll, hogy a sérülés miatt egyszerűen nem tudják „törölni az előző programot”, és azt a szabályt ismételgetik, amely már nem érvényes. (Aki kíváncsi rá, erről a linkről letöltheti az aprócska, angol nyelvű programot: http://www.millisecond.com/download/library/v3/CardSort/CardSortTest.web).
Egy kép a Wisconsin-teszt PEBL nevű, számítógépes verziójából - Wikimedia Commons/PEBL-fejlesztők
Hasonló teszteket használnak a kényszerbetegség felderítésére is. Az egyik ilyen vizsgálatban információkat kérnek a betegektől arról, mit látnak egy adott képen, ám az információk egymásnak ellentmondanak. Például sorban kártyalapokat kap az alany, és azt kérdezik tőle: milyen színű betűk láthatók a lapon. A csavar az a dologban, hogy mondjuk zöld betűkkel az van a lapra írva: PIROS. Az alanynak kétféle szabály közül kellene eldöntenie, melyik érvényes most, a betűk színe vagy a betűk jelentése. Az OCD-ben szenvedők rendszeresen elbuknak ezen a vizsgálaton.
Az ilyen és ehhez hasonló eredményekből szűrték tehát le a kutatók az elmúlt évtizedek során, hogy kapcsolat állhat fenn a prefrontális lebeny hibás működése és a kényszerbetegség kialakulása között.
