Nos, a mai posztom nem lesz túl szórakoztató, hiszen a témája sem az. Remélem azonban, hogy a komoly hangvétel meggyőzi bármelyik olvasómat, milyen fontos is ezzel az apró ízeltlábúval és az általa terjesztett betegségekkel foglalkoznunk.
Aki magyar, és elmúlt már harmincéves, az minden bizonnyal Monspart Saroltára emlékszik vissza a leginkább, ha a kullancs terjesztette betegségekről hall. A kiváló tájfutó, maratoni futó, sífutó, világbajnok karrierje a nyolcvanas években egy apró kullancs miatt tört derékba: az edzésen összeszedett pók enkefalitiszt okozott nála. A betegségből hosszas kezelés és rehabilitáció után gyógyult fel, ám versenysportól aztán már szó sem lehetett. A barátai által csak Sacinak nevezett sportolónő sokáig csak sántikálva tudott járni.
És még szerencséje is volt. A kullancsenkefalitisznek nevezett vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás ugyanis sokaknál halálos kimenetelű, másoknál pedig bénulásos maradványtünetek maradhatnak meg. Fontos tudnunk, hogy ennél a fertőzésnél nincsenek látványos jelek a kullancscsípés körül. Ha azonban egy-két héttel a csípés után belázasodunk, krónikus fejfájásunk lesz vagy hányunk, azonnal keressük fel az orvost, és mondjuk el, hogy kullancs volt bennünk – ezek a fertőzés első tünetei lehetnek. Minél hamarabb kezdik meg a kezelést, annál jobb, különösen, hogy erre a betegségre lényegében csak tüneti kezelés létezik. Fontos tudni, hogy ez a kezdeti láz pár napra akár el is múlhat, hogy aztán újult erővel térjen vissza. Az enkefalitisz eszméletlenséget, bénulást is okozhat, ezért a legkisebb gyanúra érdemes orvoshoz fordulnunk.
(Az enkefalitisz ellen, mivel vírusos eredetű, védőoltással is védekezhetünk, ám ezek nem feltétlenül adnak 100%-os védelmet – erről majd egy későbbi posztomban írok.)
A Lyme-kórt könnyebb felismerni, a betegek 30%-a azonban mégsem veszi észre időben. Pedig két tünet is figyelmeztet. Egyfelől a kullancscsípés helye körül ún. Lyme-folt alakul ki, egy jellegzetes, korkárdaszerű bőrpír, amely akár 5–10 cm átmérőjűvé is nőhet; de az is elképzelhető, hogy ez a folt vándorol a bőrön. Másfelől a fertőzött erős, égető érzést tapasztal az ízületeinél. Ha kullancs volt bennünk, és ezeket tapasztaljuk, hanyatt-homlok rohanjunk az orvoshoz, hiszen ekkor még könnyebben gyógyítható a betegség antibiotikummal – lévén nem vírusos, hanem baktérium terjesztette betegség. Az időben nem kezelt Lyme-kór agyhártyagyulladássá, szívizomgyulladássá, ízületi és ideggyulladássá súlyosbodhat, és az esetek 5%-ában bénulást is okozhat.
Magyarországon lényegében ezzel a két betegséggel fenyegetik az embereket a kullancsok, ám ha elutazunk, sajnos, további fertőzésekkel is szembenézhetünk. Ilyen például a Colorado kullancsláz vagy a sziklás-hegységi himlőláz, amelyek Észak-Amerika erdeiben fordulnak elő. Házi kedvenceinkre, főként a kutyákra a Babesiosis nevű betegség a leginkább veszélyes. Egy parazita okozza – vagyis a kullancsban még újabb elősködők is élhetnek! –, méghozzá úgy, hogy a véráramba bejutva elkezdi fölfalni a vörös vértesteket. Mivel ezek a vörös vértestek (hemoglobinok) felelősek az oxigén szállításáért, komoly betegség alakulhat ki. A gazdi onnan veheti észre ezt a fertőzést, hogy a kutya magához képest túl sokat iszik, bágyadt, erőtlen, esetleg barnás lett a vizelete.
Ma sok csúnya betegségről írtam, ám még egyszer mondom, a komoly hangvétel szándékos volt: vegyük észre a negatív jeleket, és ha időben lépünk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat – vagy a kutyánkat.
