Ahogyan erről már a legutóbbi posztban is írtam (http://egeszsegtrend.blog.hu/2014/01/17/a_nyugati_orvostudomany_feltamadasa) a hosszú középkor után az orvostudomány olyasformán „támadt fel”, hogy közben valahogyan elveszett az antikvitásban meggyökeresedett holisztikus szemlélete. Ez a fordulat természetesen nem volt abszolút érvényű, még 19. századi regényekben is olvashatunk arról, hogy az orvos levegőváltozást javasolt (vagyis a környezeti viszonyokban látta a betegség forrását), vagy éppen eltiltotta a pácienst bizonyos regények olvasásától (azaz lelki-tudati tényezőket tett felelőssé a megbetegedésért), a tendencia azonban egyértelmű.
A legtöbb nyugati ember – és ennyiben még a magyarok is nyugatinak számítanak – ma úgy tekint önmagára, mint egy bonyolult gépre. Testrészeink alkatrészek, amelyek meghibásodhatnak, és akkor javításra szorulnak, esetleg ki is kell cserélni őket – s az orvostudomány ezekre a műveletekre sokszor képes is!
Ez a szemlélet sokat bizonyított az évszázadok során.
Ha a fertőzést úgy fogjuk fel, mint egy kórokozó káros elszaporodását a szervezetben (mintha például víz került volna a motortérbe) – akkor nyilvánvaló, hogy a kórokozókat kell levadásznunk (el kell távolítani a vizet a motorból). Ennek a gondolatnak a mentén alakultak ki az antibiotikumok, az antivirális gyógyszerek és a gombaölő szerek, amelyek felfedezésük óta már sok százmillió, ha nem több milliárd ember életét mentették meg. De ugyanez a gondolkodásmód húzódik meg a fájdalmas kemoterápiák, sok-sok életmentő műtét vagy épp a fogászati kezelések mögött. Elsőre ugyan nem teljesen egyértelmű, ám szerintem a védőoltásokat is ennek a szemléletnek köszönhetjük, hiszen itt is egyes, adott betegségeket előzünk meg, nem pedig „úgy általában” erősítjük az immunrendszert.
A fotón egy 1944-es penicillin-hirdetés látható - Wikimedia Commons
Az elmérnökösödő orvostudománynak tehát az egész emberiség nagyon sokat köszönhet. Ironikus módon talán a leginkább a mai fekete-Afrikában látszik ez a legjobban: az emberek többsége már nem betegségektől hal meg, hanem háborúban vagy éhínségben – a modern orvostudomány, ha kap eszközt, még ilyen körülmények között is működőképes.
