Habár az iszlám vallás megalapítója, Mohamed próféta nem volt „hivatalos aszkéta”, még akkor is ragaszkodott a szerény életviteléhez, amikor már az Arábia királya címe viselte. Ez étkezésében is megnyilvánult. Felesége visszaemlékezése szerint Mohamed kifejezetten visszafogottan evett, általában beérte egy-két étkezéssel.
Az iszlám nézete meglehetősen kiegyensúlyozott, ami a spirituális éhezést illeti. Mohamed gyakran idézett párhuzama szerint mind csak olyanok vagyunk itt, a Földön, mint az oázisban megpihenő utazó. Ahhoz, hogy tovább tudjunk indulni, szükségünk van a Föld nevű oázis erőforrásaira – vagyis részt kell vennünk az életében pl. kemény munkával és a másik iránti figyelemmel –, ám mivel nem ez a bolygó a végső célunk, nem érdemes nagyon belebonyolódnunk a földi ügyekbe, és el kell kerülnünk mindazt a sok csábítást és egyéb impulzust, amely letérítene minket a helyes viselkedés útjáról.
Ennek megfelelően az iszlám kultúrája nem nagyon ismeri a spirituális éhezést, s az aszkéta életvitel más elemei is csak a nagyon kivételes misztikus mozgalmakban érhetők tetten, amelyek közül a leghíresebb a szúfizmus. Fontos kivétel azonban ez alól az egy hónapig tartó böjti időszak, a ramadán.
Ramadán hónapban a muszlimok arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint 610-ben tamadán hónap 27. napján adta Allah a Koránt Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A 30 napos böjti időszakban a hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, nem élhetnek nem életet, illetve el kell kerülniük minden negatív viselkedést is (düh, erőszak, irigység, vágy, pletyka). Felmentést csak a gyerekek, betegek, szoptatós anyák, csatában harcolók stb. kapnak.
A különös böjt érdekessége, hogy éjjel mindenki bepótolhatja, amit nappal kihagyott. A hónap estéinek közösségi étkezésein, az iftárokon összegyűlik a környék apraja-nagyja, a ramadán lezárásaként pedig egyenesen nagy lakomát csapnak a muszlimok. 2015-ben június 18-tól július 17-ig tart a ramadán.
