Hogy az évvégi ünnepek közelednek, még ezen a blogon sem lehet figyelmen kívül hagyni. A orvoslás szeptember óta folyatott történeteit tehát most egy kicsit félretesszük, és – ha úgy tetszik – viccesebb vizekre evezünk. (Már ha az emberi hülyeségnek viccnek számít…)
A legtöbben két okból fogyókúráznak: szebbek vagy egészségesebbek akarnak lenni. Akármi is legyen az eredeti motiváció, a homo sapiens hihetetlenül leleményességet tud felmutatni, ha egy feladat elkerüléséről van szó. A vízvesztést hangsúlyozó fogyókúramódszerek ennek az iskolapéldái. Egy hét alatt 4–5 kilót fogyni? Ugye, milyen jól hangzik? – Senki sem tudja, ki a felelős az első ilyen módszerekért, de ma már dúskálunk az ilyesmiben, elég csak az internetet fellapozni.
Ezek közül az egyik legnépszerűbb a káposztaleves-diéta, amelynek egy hete alatt kb. 5–9 kilót lehet fogyni. A módszer lényege, hogy nagyon sok káposztalevest szabad enni, majd ezt napról-napra egy kis gyümölccsel, egyéb zöldséggel, végül már egyenesen sovány hússal szabad kiegészíteni. Ennek következtében az izmokban tárolt cukrot elkezdi lebontani a szervezet – ám mivel a cukrot nagyon sok vízzel együtt raktározzuk, a víz is eltávozik belőlünk, ennek a következménye a hirtelen fogyás. Amint újra normálisan kezdünk táplálkozni, a leadott kilók nagy részét újra visszakapjuk magunkra.
Egy másik, fizikai módszer az ún. fóliás fogyás, vagyis amikor nejlonnal tekerjük be a kövérnek tartott testrészünket, és így tornázunk, illetve: élünk. A sokak által csodaszernek tartott eljárást egyesek még narancsbőr ellen is hatásosnak tartják (mondjuk, nem éppen százszázalékos szerintem:). A dolog lényege ugyanúgy a vízvesztés: a kérdéses testtájak izzadnak, s ezért sok vizet vesztenek. Hogy közben leáll a bőrlégzés, dehidratálódnak bizonyos testfelületek, az meg, ugye, kit érdekel. Szerencsére a szervezet jól alkalmazkodik a változó körülményekhez, így amint abbahagyjuk a kényelmesnek semmiképp sem mondható nejlonozást, általában hamar visszanyerjük vízkészleteinket.
Az ötvenes évek egyik legizgalmasabb diétája az ún. cigarettás fogyókúra volt. „Éhes? – Gyújtson rá!” – szóltak a kor tanácsai, amikor Észak-Amerikában vezető orvosok ajánlották az éltető füstöt, sőt voltak olyan módszerek is, amelyek 10 Martiniban és pár cigiben határozták meg a déli étkezést. Ma már persze tudjuk, mekkora hülyeség mindez, ám egyesek még mindig hisznek benne. Modern összehasonlító kutatások szerint egyébként fiatal nőknél nem működik a dohánydiéta, ám férfiaknál valamiért igen.
Az első amfetaminszármazékot először 1934-ben dobták piacra gyógyszerként – az eltömődött felső légúti járatok tisztítására használták, ekkoriban kezdtek kiderülni fáradtság- és éhségűző, euforizáló hatásai. A második világháború során a brit, az amerikai és a német hadsereg katonái iszonyú mennyiséget használtak el belőle, maga Hitler is amfetaminon húzta ki utolsó éveit, s a koreai, vietnámi háborúban is bőven fogyott az anyagból. Az ötvenes évektől fogva aztán Nyugaton, főként az Egyesült Államokban egyre népszerűbb lett mint fogyasztószer is, hiszen hatása alatt az étvágy megszűnik, a kedély kifejezetten javul, s az embernek tengernyi energiája támad, hogy elvégezze a feladatait. Így igazán megerőltetés nélkül lehet fogyni, nem igaz?
Igen hamar elkezdtek ám kiderülni az amfetaminszármazékok mellékhatásai is: komoly függőség, álmatlanság, paranoid gondolatok, amelyek akár pszichózishoz is vezethetnek, szív- és érrendszeri zavarok, a szájüreg nyálkahártyájának és a fogaknak a súlyos károsodása, megvonásra megjelenő erős depresszió. Az észak-amerikai háziasszonyok körében különösen sikeres szer következtében egyre többen kerültek pszichiátriára, ám csak 1971-ben tiltották be végleg a súlyos fogyókúrszert. Érdekesség, hogy Magyarországon még a hetvenes-nyolcvanas években is lehetett kapni az amfetaminhoz hasonló anyagot, femmetrazint tartalmazó fogyókúraszert Gracidin néven. Ma már az amfetaminszármazékok világszerte illegális partidrogoknak minősülnek, habár szép lassan kiszorítják őket az ún. designerdrogok, amelyeket általában távol-keleti laboratóriumokban kísérleteznek ki és gyártanak le kalandor lelkületű vegyészek.
A fotón az amfetamint tartalmazó Benzderine inhalátor látható - Wikipédia.
