Ahogyan arról a múlt héten is írtam (http://egeszsegtrend.blog.hu/2014/07/04/a_tanc-_es_mozgasterapia_alapjai), a mozgásterápiás megközelítés egyik fontos alapköve az a tény, hogy személyiségünk kialakulásának első évei nyelvi eszközökkel gyakran nem érhetők el. Mindez egyébként nem jelenti azt, hogy ezt a módszert kizárólag kora gyerekkori lelki sérülésék gyógyítására használnák.
A táncterápia működésének másik oka ugyanis az az elképzelés, hogy testünk és tudatunk elválaszthatatlan egymástól, és bármelyikben is jön létre változás, az hatással van a másikra. Erről a témáról az Egészségtrend oldalain sokat beszéltünk, a téma azonban – úgy tűnik – kimeríthetetlen. Kevesen vitatják ma már, hogy a tudat(talan) sérülései, torzulásai a testben is megjelennek, például úgy, hogy bizonyos mozgásokat az ember kevésbé tud elvégezni (mondjuk, nem tudja rendesen felemelni a bal karját), vagy fájdalmakat érez, vagy éppen fizikai betegségektől szenved. Test és tudat összefüggéseinek a teljes leírását azonban egyelőre nem végezték el.
A modern tudományban talán először Wilhelm Reich (1897–1957) német pszichológus mondta ki, hogy az izmaink elraktározzák a nehéz pszichés élményeket, s ezek mozgással felszínre hozhatók, átdolgozhatók. Van például egy Reich által feltalált, nagyon furcsa gyakorlat, amelynek során az egyik ember a földön fekvő mellkasának a felső részére ül. A fekvő számára ez nagyon nehéz, szinte elviselhetetlen, és ha nem löki le magáról a másikat, akkor csak úgy kap rendesen levegőt, ha nevetni vagy köhögni kezd. Mindez a folyamat pár percig tart, s a nagy erőkifejtés következtében nagyon sok, a tüdőben lerakódott „dolog” kerül utána felszínre egyszerűen úgy, hogy kiköhögi az ember. Reich szerint ilyenkor az izomfeszülés megszűnésével bizonyos káros emlékektől, „tudati lerakódásoktól” is megtisztulunk. Személyesen nem javasolnám, hogy bárki hozzáértő személy nélkül próbálja ki ezt a gyakorlatot, mert talán még veszélyes is lehet.
A fotón Wilhelm Reich - Wikimedia Commons
Akár igaza van Reichnek, akár nem, annyi bizonyos, hogy megfelelő szakember vezetésével a mozgás- és táncterápia során igenis megélhetjük bizonyos lelki problémáinkat a mozgáson keresztül – például úgy, hogy a mozgásban tapasztaltakról egy életbéli helyzet, személy, jelenség jut az eszünkbe. A mozgásterápia a megoldás szintjén is működik. A résztvevők kísérleteznek a testükkel, például új mozgásokat, szituációkat próbálnak ki, és ez visszahat a tudatuk működésére is. Egész konkrétan úgy, mintha új életformákat próbálna ki az ember (akárcsak a kísérletező kisgyermek).
