Bennünk lévő toxikus anyagok
Szintetikus vegyületekkel vagyunk körülvéve. Ezek az anyagok a tisztítószerektől egészen a növényvédőszerekig mindenben megtalálhatók, és belekerülhetnek az élelmiszerbe, vízbe, levegőbe és a testünkbe (ez különösen a zsíroldékony toxinokra igaz).
Van-e értelme a méregtelenítésnek? I. – Az ellenérvek
A méregtelenítést könnyű annyival elhessegetni, hogy csupán hóbortos divatról van szó. A méregtelenítés, mint gyakorlat azonban évszázadok óta jelen van életünkben. A pro és kontra érveket járja körbe az Ecologist cikke.
Szinte mindenkinek megvan a saját forgatókönyve az influenza megelőzésére vagy kezelésére. Ezek nagy része viszont egyáltalán nem használ. Dr. Novák Hunor segítségével rendet teszünk a fejekben.
Egészséges felnőttekben a heveny gyulladás elmúltával a hám regenerációja gyorsan végbemegy.
Rossz immunrendszerű emberekben (gyermekek és idős egyének) a gyulladás rendszerint nem áll meg a nagy és középnagy hörgőknél, hanem a folyamat a kis hörgőket is érinti, melyek nyákkal, gennyel tömeszelődnek el. A gyulladás könnyen a környező tüdőparenchimára terjedhet és tüdőgyulladás alakul ki. Ha a gócos gyulladás sok hörgőcskét és annak környezetét érinti, akkor heveny légzési elégtelenség jön létre. Későbbi kockázatot jelent a hörgőcskék falát kitöltő fibrinben gazdag váladék kötőszövetes szervülése.
Mi a hörghurut?
A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását jelenti. Heveny és idült formában jelentkezhet. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti (tracheobronchitis), rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul. Az idült hörghurut (krónikus bronchitis) a hörgők olyan tartós gyulladását takarja, melynél az évek folyamán szerkezeti változás is kialakul a hörgők falában, és komoly légzésfunkciós zavarokkal jár.
Az ünnepi időszak a barátok és rokonok mellett sok esetben hoz olyan váratlan vendégeket is, mint a stressz és a kimerültség. Az ajándékok beszerzése, a főzés-sütés és az év végi hajtás mindannyiunk számára nagy megpróbáltatást jelent, azonban nem kell, hogy mindez elrontsa a legszebbre tervezett napokat, tegyünk ellene!
A láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, egy tünet, melyet kiválthat fertőző és nem fertőző betegség, külső hatás is.
A nagy hideg ugyan a járványok terjedésének nem kedvez, a szervezet lehűlése azonban elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását a szervezetbe. A fertőzések mellett arra is figyelni kell, hogy egyes kórképek a hőmérséklet csökkenésével rosszabbodnak.
Az úgynevezett hidegallergia (hideg urticaria) orvosi értelemben valójában nem allergia, hanem a csalánkiütés egy speciális formája. Normális esetben az allergiát valamilyen anyag váltja ki, amely immunológiai, antigén-antitest reakciót indukál. A hidegallergia az úgynevezett fizikailag kiváltott, vagy pszeudo-allergiák közé tartozik – mint például a mechanikai nyomás, a napfény vagy a hő hatására kialakuló bőrtünetek is. Hidegallergia esetén a hideg inger hatására hisztamin szabadul fel azon a helyen, ahol a hideg a bőrt éri és rövid időn belül erősen viszkető hólyagok jelennek meg, olyanok, mintha a bőr csalánhoz ért volna (innen a csalánkiütés elnevezés is). A bőr kipirosodik, ég és gyakran hevesen viszket. Emellett a bőr alsó rétegében duzzadt csomók, úgynevezett angioödémák jelentkeznek. Többnyire a kezet és az arcot érinti, beleértve a száj és torok nyálkahártyáját is. A hideg levegő, a víz, a hideg tárgyak, a fagylalt, a hideg ételek és italok, akárcsak az elpárologtatott verejték és a testhőmérséklet is kiválthatja a hirtelen csalánkiütést.
Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot, melynek tünete például a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat.
