Egészség. Trend?

Ha valakinek porckorongsérve van, érdemes arra törekednie, hogy ún. konzervatív úton érje el a javulást, gyógyulást. Amennyiben ugyanis a betegség már abba a szakaszába jut, amikor maradandó idegi károsodástól kell tartani, akkor általában már nehezen kerülhető el a műtét (ahogyan arról a múlt héten is beszéltünk: http://egeszsegtrend.blog.hu/2015/12/13/hogyan_mutik_a_porckorongservet).

A porckorongsérv lehetséges kezelési módjait a probléma súlyossága, illetve krónikussága is meghatározza. Ha már kezd kialakulni az inkontinencia (vizeletvisszatartási képtelenség), akkor az azonnali műtétet szokták ajánlani. Szintén az operáció jön szóba, ha a végtagokba lesugárzó komoly fájdalommal járó izomgyengeséget – lényegében: részleges bénulást – tapasztal a beteg.

A legtöbb ember akkor szembesül azzal, hogy porckorongsérve van, ha valamilyen fájdalmat észlelve orvoshoz fordul, s egy képalkotó vizsgálat – ma már főként MR – igazolja a sérv gyanúját. Ha a kar(ok)ba sugárzik fájdalom, az nyaki sérvre utalhat, ha az alsó végtagokba, az ágyéki sérvre. A fájdalom oka a legtöbbször az, hogy a porckorong kinyomódó belseje nyomja a gerinccsatornából kilépő ideggyököt – ezt az állapotot nevezik közönségesen ideggyulladásnak.

Az első gerinces állatok – egyszerű halak – kb. 525 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Mintegy 300 millió éve szaporodtak el a Földön az első kétéltűek, vagyis az első, lábbal is rendelkező állatok. Kb. másfélmillió évvel ezelőttig minden gerinces állat „vízszintes életmódot” élt, s az evolúció során egyre finomodó és tökéletesedő gerinc ehhez alkalmazkodott. Hogy eredetileg miért állt két lábra az ember, arról komoly vitákat folytatnak a tudósok – a mai legvalószínűbb elmélet szerint a szavannai életmód késztette erre a döntésre őseinket, ugyanis a magas fű miatt nem láttak rendesen. Akár így volt, akár másképp, az elmúlt másfélmillió év során testünk csak korlátozottan tudott idomulni a két lábra álláshoz. Orrunk melléküregei közül pl. több a kifolyási szint alatt helyezkedik el, így ezekben panghat a váladék, arcüreggyulladást okozva – egy tehénnek nincs ilyen problémája. A felegyenesedés következtében evolúciósan megerősödött a gátizmunk, ezért a nők nehezen szülnek – ellentétben, mondjuk, cicával.

Fejlett országokban – s ebből a szempontból Magyarország is annak számít – a felnőtt lakosság 80%-a él át valamilyen gerincfájdalmat – a nyakába, a hátában, a leggyakrabban a derekában. Hogy megérthessük, mink is fáj tulajdonképpen, ha a gerincünket fájlaljuk, először azt kell látnunk, milyen is az emberi gerinc felépítése.

Nemzetközi statisztikák szerint a felnőtt lakosság legalább 80%-a szenved életében legalább egyszer derék-, hát- vagy nyakfájástól. Ezek a fájdalmak nem mindig mozgásszervi eredetűek, pl. nőgyógyászati vagy urológia problémák is okozhatnak ilyet, ám többségében elmondható, hogy a gerinc és/vagy a medence torzulásai állnak a probléma hátterében. Ezen túlmenően gyakori probléma még a csípő, illetve az alsó végtagi ízületek – térd és boka – fájdalma is, amelyeket általában szintén az alapvető vázunk, vagyis a gerinc + a medence degeneratív elváltozásai okoznak. Az összes ilyen probléma közül a leggyakoribb a derékfájás, amely az esetek 80–85%-ban visszatérő jelenség a beteg életében, és komoly tényező a munkából való hiányzás vagy kiesés terén is.

Medencecsavarodásról mint mozgásszervi betegségről abban az esetben beszélünk, ha a két medencecsont közül egyik előre-, a másik pedig hátracsavarodott állapotban van semleges, nyugalmi helyzetben (pl. fekvés, állás) közben is. (A medence két fele a szeméremízület és a keresztcsonti ízület körül mint forgástengely körül tud csavarodni.)

Férfi csontos medencéje - Wikimedia Commons - Gray's Anatomy

Hosszú ideje közhelyes egészségi tanácsnak számít, hogy ne üljünk keresztbe tett lábbal. Főként az ekkor jelentkező zsibbadásra, valamint a vérnyomás esetleges emelkedésére hivatkoztak azok, akik eltanácsolták az embereket ettől a szokástól. Nemrég azonban a teljes bulvársajtót bejárta a hír: keresztbe tett lábbal ülni maximum azokra veszélyes, egészségtelen, akiknél (a magas vérlemezkeszám vagy bizonyos érszűkületek) miatt trombózis alakulhat ki. Az sem bizonyítható, hogy a szokás hatására könnyebben alakulnának ki visszerek:

Ahogy arról már korábban beszéltünk, a kutatók megfigyelései alapján napi háromszor 30-45 perc pulzust és légzésszámot emelő mozgás jó eséllyel tudja biztosítani, hogy agyunk idős korban is megőrizze a fittségét. Mindez főként az "extra" oxigénellátásnak köszönhető, illetve annak, hogy az intenzív mozgás következtében nagyobb mértékű a növekedési hormonok termelése, amely az agy struktúráit is érinti. A jógaszerű, nyújtásokkal dolgozó mozgásformák esetén nem sikerült ilyen jellegű változásokat kimutatni.

Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a pszichológia és az orvostudomány az ún. éber tudatossággal vagy tudatos jelenléttel jellemezhető életszemlélet, illetve gyakorlatai iránt – angolul ezt mindfulness-nek hívják. A meditációs technikákat alkalmazó megközelítés általános célja a belső érzelmi béke erősítése azzal, hogy figyelmünket az „itt és most”-ra irányítjuk. Mikor például a gyerekek elmélyülten játszanak, megfigyelhetjük náluk ezt a koncentrált állapotot – ilyenkor megszűnik számukra minden más. Felnőtteknél általában a saját test érzeteinek a megfigyelése segít (mit érzek itt? mit érzek ott?), hiszen az mindig „itt és most” van – de létezik olyan technika, amely a felbukkanó és eltűnő gondolatok, érzelmek megfigyelésével dolgozik. Mindehhez fel kell venni a különleges attitűdöt, amikor is a megjelenő érzeteket, gondolatokat, érzelmeket mintegy eltartjuk magunktól, nem ítéljük meg őket, hanem csak észrevesszük és elfogadjuk őket, akár kellemesek, akár kellemetlenek, akár semlegesek.