Egészség. Trend?

Mindenki tudja, hogy a vakvezető kutyák milyen alaposan és mekkora odaadással képesek gázdájukat segíteni. Az elmúlt egy-két évtized során azonban újabb és újabb műfajú problémákban bizonyulnak kiváló segítőtársnak. Kevésbé ismert például, hogy léteznek ún. halló kutyák, akik a hallássértülteket, süketek segítik azzal, hogy bizonyos zajokra, hangokra felhívják a figyelmüket. A mozgássérülteket segítő kutyák főként a tárgyak mozgatásával támogatják gazdáikat, például tudnak enni, inni, gyógyszert hozni, képesek kinyitni az ajtót, fölkapcsolni a villanyt, lehúzni a vécét és így tovább. Sajnos, ezek a segítő kutyák Magyarországon nem terjedtek még el, pedig Észak-Amerikában vagy Nyugat-Európában már külön specializációik léteznek, így például tréningeznek kifejezetten Parkinson-kóros betegeket segítő kutyusokat is.

Egyre több kutatás és összehasonlító vizsgálat jut arra a következtetésre, hogy az állatokkal való interakció, illetve maga az állattartás javítja az emberi egészséget és életminőséget. Némelyik ilyen előny meglehetősen nyilvánvaló – pl. aki rendszeresen sétáltatja a kutyáját, az rendszeresen mozog is valamit; a kutyasétáltatók szerteágazóbb közösségi életet élnek stb. –, másokra azonban nem is gondolnánk. Önmagában az állatok megfigyelése – hogyan úszik a hal, mosakszik a macska, játszik a kutya – is kedvező változásokat indít el a szervezetünkben, mivel kutatások szerint már pár perc figyelem után is csökkenni kezd a stresszérzéssel összefüggésbe hozott kortizol hormon szintje bennnünk, míg a szerotonin, a „boldogsághormon” szintje növekedésnek indul.

Ebben a jó időben, különösen, ha vízparton vagyunk, sajnos előfordulhat, hogy a napon felejtjük magunkat, és csak aztán jön, ugye, a feketeleves. A leégést mindenképp érdemes kezelni, és ha az interneten keresgélni kezdünk, találunk is számtalan javaslatot ennek a mikéntjére – fontos azonban tudni, hogy ezek legtöbbje inkább csak hűsítő hatással bír, a leégés aktív gyógyításában nem tudnak semmiféle szerepet játszani.

Manapság sok alternatív és kevésbé alternatív orvoslással, életszemlélettel kapcsolatban olvassuk, hogy holisztikus. Egyesek ezt valami misztikus kuruzslás jelzőjének tartják, másoknak olyan hívószó, amellyel bármikor elcsábíthatóak, míg egy jó nagy csoport számára csak újabb, tisztázatlan jelentésű, idegen eredetű szó.

A múlt héten arról írtam (http://egeszsegtrend.blog.hu/9999/12/31/elso_talalkozasom_a_roche-sal), hogyan találkoztam – a rákos megbetegedésem kapcsán – a Roche gyógyszervizsgálati programjával. Ott fejeztem be a történetet, hogy a nyugati orvoslás szemlélete szerint száz százalékos sikerrel zárult a kezelésem első fejezete, vagyis megállapították a teljes remissziót (a betegség komplett visszafejlődését).

Épp egy éve diagnosztizáltak non-Hodgkin limfómával. Ez a betegség a vérképzőrendszer egyik daganatos megbetegedése, a fehérvérsejtek egy bizonyos fajtáját érinti. Először a nyirokcsomók szövete alakul át s kezd burjánozni, majd – mivel a nyirokkeringés egész szervezetünket áthatja – ez képez további áttéteket a test különböző pontjain. 38 éves voltam, és meglehetősen megdöbbentem a diagnózisomon. Később aztán megtudtam, hogy ez a betegség a modern világban egyre fiatalabbakat érint – én egyszerűen csak illeszkedtem ebbe a trendbe.

Idén nyáron lesz egy éve, hogy e Facebook-oldalt és a hozzá kapcsolódó blogot (egeszsegtrend.blog.hu) elindítottam. Habár az internet tele van egészséges életmóddal, egészségtudatossággal foglalkozó oldalakkal és fórumokkal, a web bármelyik zugába keveredtem is, mindig tapasztaltam valamiféle irányzatosságot: általában bárki bármilyen témában szólal is meg, hamar kiderül, hogy maga felé hajlik a keze – ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a maga „igazát” kezdi bizonygatni. A sebész műtétekkel akarja megoldani a problémát, a homeopata homepátiás szerekkel, a dietetikus speciális étrendekkel, a táncterapeuta  – és így tovább. Természetesen vannak tiszteletre méltó kivételek, ám nagyon ritka, hogy egy egészségügyi vagy gyógyíó „szakértő” nyíltan beszél arról, mennyire véges a tudása, vagy hogy más, „rivális” gyógyítási módszerek milyen pluszt tudnak nyújtani ahhoz képest, mint amit ő maga tud.

Finoman vagy hidegen?

A legtöbb, boltban kapható étolaj finomított termék. A finomítás legfőbb célja az eltarthatósági idő növelése, a hidegen préselt, finomítatlan étolaj ugyanis hamarabb avasodhat. A finomítás során számos fizikai és kémiai átalakuláson esik át az étolaj, többek között hevítik és oxidálják, valamint oldószerekkel kezelik, majd ezeket kivonják belőle. Számos biokajahívő épp ezeket a kémiai anyagokat (pl. hexán, nátriumhidroxid) hozza fel elrettentő tényként, amikor megpróbálja lebeszélni az emberiséget a finomított étolajok fogyasztásáról. A hivatalos élelmiszerbiztonsági álláspont ezzel szemben az, hogy a bolti finomított olajok az egészségügyi határérték alatti mértékben tartalmazzák ezeket a káros anyagokat. Nem kell ebben a vitában döntenünk, az azonban kétségtelen, hogy a finomítási folyamatok során számos, egészségileg hasznos anyag (pl. zsírsavak garmada) pusztul el az étolajban, és végeredményként egy unformizált ízű és illatú folyadékot kapunk, amely nagyon minimális mennyiségben ugyan, de tartalmazza ezeket a kifejezetten káros anyagokat is.

Mi a zsír?

Vagy tíz éve volt egy nagyon súlyos valóságshow a tévében, A nagy fogyás címmel. Itt szembesültem először azzal, mekkora szemléletbeli ellentétek feszülnek szembe egymással, ha a zsiradékok és olajak fogyasztásáról van szó. Az egyik fogyicsapatot Update Norbi vezette, a másikat Béres Alexandra, és már a második adásban csúnyán összevesztek rajta, hogy hizlal-e a zsír vagy sem – miközben a kérdés egyáltalán nem ennyire fekete-fehér. Tíz év telt el, azóta megismerkedtünk a hidrogénezett olajok, a transzzsírsavak, a hidegen préselt olajok, a zsírégető diéta és a liposzómák fogalmával és még sok minden mással is, a mindennapi életben viszont azt tapasztalom, hogy a legtöbb embernek nincs rendszeres tudása az ételeknek – vagy inkább -hozzávalóknak – erről az osztályáról.

A paleolit diéta elmélete iskolapéldája a csúsztatás művészetének: ügyesen vegyíti a valós információkat a tévesekkel, majd bizonyítatlan érvek segítségével sok helytálló és sok értelmetlen következtetést von le belőlük. Minden ilyen elmélet aprómunkára kényszeríti az embert: mivel az állítások mögött kérdéses érvelés áll, azokat mind egyenként kell megvizsgálnunk, hogy valóban az előnyünkre válnak-e.